Köves József: A betörő és a dizőz (részlet)

Az Operettben már elkezdődött a délelőtti próba, de Latabárnak csak a későbbi jelenetre kellett ott lennie. Nyugodtan kavargatta a kávéját, amikor az elegáns, magas Angelo állt meg az asztala előtt.

– Szervusz Kálmánka! Leülhetek?

Válaszra sem várva ült Latabár asztalához, és közelebb húzta a széket.

– Meghívhatlak egy kurvaizére?

– Ugyan – kapcsolt Latabár –, hol lehet manapság klasszikus konyakot kapni?

– Lényegében sehol – vigyorgott a pesti Broadway Bel Ami-ja –, de ha én akarom, csak percek kérdése. – Hátrafordult, és odaszólt a Paula nevű felszolgálónak. – Paulette, drága, hozz nekünk hátulról két igazi konyakot!

– Courvoisier van – mondta a csinos, fekete pincérlány. – De csak neked, Angelo…

– Meg a művész úrnak – intett szigorúan a táncos. – Ő olyan igazi komikus színész, aki igazi konyakot érdemel. Két Courvoisier-t, rendben?

Latyi kissé elhúzta a száját. Nem rajongott Angeloért, de el kellett tűrnie a barátkozását, a tolakodását. Elkönyvelte afféle „ragadós” embernek. Számtalan ilyen nyüzsög a nevesebb színészek körül. A népszerű név, a masztix szaga és a reflektorfény ámokfutói. Ilyen ragadósakkal szemben a színész csaknem védtelen. És miért is védekezne ellene? Ezeknek a csirizembereknek köszönhető, hogy a családját mindennel el tudja látni, olyasmikkel is, amiket talán nem is álmodhat az Aréna úti bérház többi lakója. Ő tud szerezni – sőt, többnyire kap a rajongóktól – amerikai cigarettát, rágógumit, Hershey csokoládét vagy eredeti skót whiskyt, mindent, ami ritkaság ebben a még mindig a háború utórezgéseit érzékelő országban.

Paula-Paulette közben kihozta az aranybarna italokat.

Koccintottak.

– Mit adtok ma, Latyikám? – Nem kellett Sánthának részleteznie a kérdést, természetes volt, hogy az esti előadás után érdeklődik.

– Rigó Jancsit… Sárdy remek benne. Igazi operahang. Gyönyörű.

– És te?

– Ficsúr… ez a szerepem. Nem valami nagy dobás, de kitaláltam egy kakasjelenetet. Illetve tyúk és kakas. Csikós Rózsival. – Nem énekelte, csak ujjaival verte a ritmust a presszóasztalon. – Hogyha több esze / lenne a tyúknak / Akkor egyebet is tudna, / Mint a kot-kot kodács…

– El tudom képzelni. A nézők szétröhögik magukat, mi?

– Ez a dolguk – szerénykedett Latyi.

Köves József: A betörő és a dizőz
K.u.K. Kiadó, Budapest, 2023
176 oldal, teljes bolti ár 2500 Ft