Az ódon malom feltámad | Gizella ~ Malom Átrium Galéria / Ferencváros

Józsa Ágnes |

A Soroksári út elején áll a volt Gizella-malom. Gyönyörű épület, habár ódon szépségét csak mostanában véljük felfedezni. A 19. század második felében Budapesten jelentős mértékben fejlődött malomipar, több nagy méretű gőzmalmot emeltek. A Gizella-malom a Krausz-Moskovits család megbízásából Bachmann Károly tervei szerint épült 1879-ben a Ferencvárosban. A második világháborúban szerencsére nem szenvedett komolyabb sérülést, továbbra is malomként használták egészen 1963-ig, utána raktár lett belőle.

A rendszerváltás után műemléki védelem alá került. Belső részét 2000-től elbontották, majd a meghagyott falak mögött 2007 és 2009 között irodaházat, szállodát és lakóházakat alakítottak ki. 2010-től egyterű lakások (loftok) kaptak helyet benne. Átriumát pedig egy ideje kortárs festők freskói díszítik.

Az ötlet és a – becenevén Giziként említett – galéria működésének megszervezése Kállai Katalin író- kritikus-szerkesztőt dicséri. Lakástulajdonosként szorgalmazta, hogy az átrium falaira kialakított hatszor három méteres keretekbe ne felnagyított archív fotográfiák kerüljenek, hanem kortárs művészek alkotásai. A lakóközösség az ötletet megszavazta, majd – és ez igazán példamutató – beépítette a közös költségbe, így ők finanszírozzák a működését. A galéria létrejöttét, fenntartását a lakástulajdonosok meg az itt működő cégek támogatják, továbbá külső szponzorok.

Verebélyi Diana – aki jól ismerte a freskófestés technikáját – volt az első, akinek a műve 2018-ban a falra került. Őt aztán művészek egész sora követte. Ahogy a gyűjteményes kiállításokon is megszokott, egy-egy művész két-három művet javasol, amelyet aztán a lakóközösség és a galéria kurátora, Szurcsik József Munkácsy-díjas festőművész is elfogad. (Amikor Szurcsik a feladatot elvállalta, a Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettese volt.) Az ő szakmai hitelessége a garancia, hogy ezekre a felületekre a legigényesebb kortárs művészek alkotásai kerüljenek.

A pandémia után készült el Kótai Tamás Munkácsy-díjas két alkotása (Futva álmodás I. és II.), valamint Ferenczy Zsolt Barcsay-díjas másik két darabja (Olvadás; Itt az idő).

Idén két további freskóval gazdagodtak: Tettamanti Ádám vitte falra Napnyugta II. című alkotását, Stark Attila pedig – aki a street-art képi világának egyik legjelentősebb művelője, murális festményei expresszív gesztusokkal, több rétegből épülnek fel – a Bird Boat című művét valósította meg.

A különböző célú épületrészek ölelésében, az átrium falain izgalmas festmények láthatók igen sokáig, hiszen az örökkévalóságnak készülnek a freskók.

Középen szobor áll, a Munkácsy-díjas Péter Ágnes alkotása, a Kapu. Ahogy Kállai Katalin fogalmaz: „Nem kevesebbet szeretnénk, mint üzenni az utókornak: hogyan is éltünk mi ebben a nagyvárosban.”

A címlapon részlet Stark Attila Bird Boatjából

A szerző fotói