Sarah Baxter: A világ története 500 vasútvonal mentén (részlet)

Bevezető

A vonatok egy kicsit olyanok, mint az időgépek. Mintha képesek lennének visszarepíteni bennünket a régmúlt időkbe, amikor az utazás még új, izgalmas élményt adott, megannyi lehetőség és kaland ígéretét. Persze ez az érzés reggel nyolckor a londoni Waterloo pályaudvar felé tartó, zsúfolt elővárosi járaton nem annyira átütő, mint a Velence Simplon-Orient-Express faborítású kupéiban, de mégis ott van valahol. A vonat megőrizte az utazásnak azt a történelmi vonzerejét, amellyel a busz, a repülőgép és az autó nem szolgálhat.

Amikor vonaton ülünk, könnyű gondolatban visszarepülni abba a korba, amikor ez az utazási forma elterjedt, teljesen megváltoztatva a világot. A 19. században az elzárt vidékeken is elkezdett kiépülni a vasút, összekötve egymástól távoli helyeket és közösségeket. Korábban a szárazföldi utazást az határozta meg, mennyire fürge az ember vagy a lova lába. Most hirtelen a távoli városok, országok és kontinensek elérhető közelségbe kerültek.

Vonattal azonban nem csak a 19. századig utazhatunk vissza az időben. Bár a vasút maga csak kétszáz éves múltra tekint vissza, a vonatok képesek sokkal-sokkal régebbi korokba is elvinni. A vasúti utazás egyik legnagyobb előnye, hogy az utasnak lehetőséget nyújt arra, hogy pihenjen, és kényelmesen hátradőlve élvezze a kilátást. A repülés gyors ugyan, de megfoszt bennünket a táj látványától, és sokszor a kényelemtől is. Autóval rugalmasabb az utazás, de közben a vezetés, a forgalom köti le a figyelmet. A buszoknak a helyért kell küzdeniük az autók között. A gyaloglás és a kerékpározás nagyszerű, ám jobb erőnlétet és több időt igényel, mint amennyivel sokan rendelkezünk, vagy amennyit az utazásra szánni tudunk. A vonaton megerőltetés nélkül telik az idő, miközben az ablakon át nézve a világ mozifilmszerűen suhan el mellettünk.

A világ történelme 500 vonatút mentén című könyv kalauz ezekhez a filmszerű időutazásokhoz. Kronológiai sorrendben, hat fejezetbe rendezve meséli el bolygónk történelmét olyan vasúti utazásokon keresztül, amelyek közt egyaránt akadnak meglepő és jól ismert, fényűző és fapados, szupergyors és szuperlassú, hipermodern és gőzvontatású, nagyszabású és keskeny nyomtávú vonalak is. Mindegyik mond valamit arról, milyen volt és milyen ma az élet a földön. Vannak vonatok, amelyek gleccser vájta völgyeken haladnak keresztül, és olyanok, amelyek őskori barlangrajzok mellett suhannak el; mások olyan síneken gördülnek, amelyeket birodalmak védelme érdekében építettek, azért, hogy hadseregeket szállítsanak vagy országhatárokat metsszenek át.

A történet évmilliókkal azelőtt kezdődik, hogy letették volna az első sínpárt. Az Első fejezet a földtörténeti kezdetektől indul, jóval az írott emlékek (és persze a vonatok) előtti időktől visz odáig, ahol megtaláljuk az ősemberek nyomait.

A követő fejezetekben az ókort járjuk majd be: találkozunk fáraókkal, a rómaiakkal, az indiánok törzseivel, berberekkel, buddhistákkal és bibliai alakokkal. Még a világ első „vasútvonalát” is meglátogatjuk, amelyet az ókori görögöknek köszönhetünk.

Tovább haladva olyan sínpályákon kalandozunk majd, amelyek a régi kereskedelmi útvonalak, középkori zarándokutak, népvándorlások és felfedezőutak nyomában épültek. Az Ötödik fejezetben érünk el abba a korszakba, amelyben megjelentek az első vasútvonalak, és fel is pattanunk néhány úttörő jelentőségű járműre, amelyek új irányt szabtak a közlekedésnek. Látjuk majd, hogyan formálta a vasút a nemzeteket, lendítette fel a gazdaságot, milyen szerepet játszott háborúkban, s hogyan vált végül tömegek számára a szabadidős utazás eszközévé. Végezetül elérkezünk napjainkba, amikor a vonatok gyorsabbak, mint valaha, de újraéled az emberekben a lassú, gőzvontatású vonatok kora iránti nosztalgia.

Könyvünk nem mindent felölelő tudományos kalauz, sok fontos vasútvonal nem szerepel a könyvben. Igyekszünk mégis átfogó képet mutatni, felhasználva olyan nagy távolságú, ikonikus utakat és rövidebb, de kulcsfontosságú vonalakat, amelyek történelmi szempontból érdekesek, és a vasút rajongói számára nagy jelentőségűek. Egyes vonatok széles, végteles síkságokon át visznek, mások szédítő viaduktokon száguldanak keresztül. Egyeseket részletesen mutatok be, másokat csak megemlítek, hogy felkeltsem az Olvasó kíváncsiságát. Az 500 útvonal leírását térképek és hangulatos fotók egészítik ki, amelyeket azok is élvezhetnek, akik a karosszékben, képzeletben szeretnek utazni, és azok is, akik máris azt tervezik, hová vegyék meg a következő vonatjegyet.

Hogy merre vinne az én álomutazásom? Talán Kanadából indulnék, az egyszerűen Canadiannek nevezett vonalon (46–50. oldal), amely egy közel ötezer kilométeres földrajz- és geológiaóra, kiegészítve a „Hogyan hódítottuk meg a Nyugatot” című történelmi leckével. Majd a Nílus mentén vonatoznék végig (76–78. oldal), hogy megcsodáljam a folyóparti látványt, amely keveset változott az ókori egyiptomiak ideje óta. Bejárnám Peru szent völgyét (152–156. oldal), ahol ámulva találgatnám, hogy az Andok égig érő vonulatai közt hogyan építették fel az inkák Machu Picchut. A vikingek nyomába erednék Dánián át (164–166. oldal), hogy vonattal kövessem a világ legrettegettebb tengerészeit.

És azután? A spanyol hódítók útjába szegődnék a mexikói Réz-kanyonban, ahol a hajtűkanyarokban szinte tántorog a szerelvény a meredek sziklaormokon (226–229. oldal). Követném a cukorkereskedőket Saint Kitts partjain (248–250. oldal), ahol a néhány karibi vasútvonal egyike található. Felpattannék a kontinentális vízválasztó mentén robogó California Zephyrre, hogy megértsem, miként formálta ez a vonal az amerikai nemzetet. A Somme folyó partján döcögő kisvasúton (334–335. oldal) magam elé képzelném, hogyan szakította ketté Európát az első világháború. Végezetül felülnék a Zürich–Milánó járatra (357–359. oldal), hogy átszáguldjak az új Gotthard-bázisalagúton, amely az egyik legmerészebb 21. századi vasútépítési projekt – legalábbis egyelőre.

Merthogy a vasút mozgásban van, szó szerint. Új vonalak nyílnak, régiek zárnak be, elfeledett utak születnek újra, dízel váltja fel a gőzt, az elektromosság a dízelt, mágnes kerül a kerék helyére, majd ismét visszatér a gőz. A világ a politika és az emberek akarata szerint változik: újabb és újabb kapcsolatok jönnek létre. A vonat pedig, mint mindig, ablakot nyit a jelenre és a múltra.

Sarah Baxter:
A világ története 500 vasútvonal mentén
Fordította: Nagy Boldizsár
Kossuth Kiadó, Budapest, 2019
400 oldal, teljes bolti ár 8415 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 7920 Ft