Változz – de csak ha akarsz | Dr. Becky Kennedy: Minden gyerek jó!

Paddington |

A Good Inside – A Practical Guide to Becoming the Parents You Want to Be az elmúlt év egyik nemzetközi sikerkönyve volt gyereknevelés kategóriában. A siker nem véletlen. A brit Guardian ajánlója szerint hangja a józan észé, ami ebben a műfajban egyre ritkább. A kötet a Móra Családi Iránytű sorozatában szokatlan gyorsasággal érkezett meg magyar nyelven is. Hogy miért az angol címet írtam a könyvajánló első mondatába? Azért, mert Becky Kennedy tudatosan és nagyon helyesen kerüli a „szülő-jobbítás” szándékát. Nem, nem minden gyerek jó, de szinte kivétel nélkül nem szándékosan rosszak, azaz ahogy az eredeti cím mondja, belül jók. Csaknem negyven éve dolgozom gyerekekkel, és ennyi idő alatt egyetlen igazán gonosz gyerekkel találkoztam.

És nem, semmiképp nem szeretnénk felszólítani senkit arra, hogy legyen jobb szülő, hanem – ahogy az eredeti alcím mondja – legyünk olyan szülők, amilyenek szeretnénk lenni. Nemrégiben ajánlottam az olvasók figyelmébe a Mardos című kötetet, Réz Anna munkáját, amelyben hosszan ír arról a nyomasztásról, ami a ma a kisebb gyerekek szüleit éri, azt sugallva, hogy nem elég jó szülők. Kennedy éppen arról igyekszik meggyőzni ezt a bűntudatkeltés által sújtott szülőgenerációt, hogy nincs velük semmi baj, elég jó szülők.

A kötet két részből áll. Az elsőben a szerző leírja gyereknevelési elveit, amelyeket rengeteg példával illusztrál. Röviden összefoglalva – megint csak Réz Annához nagyon hasonlóan gondolkodva – megpróbálja meggyőzni a szülőket, ne hagyják magukat befolyásolni a ma oly divatos trendektől. A pszichologizáló irányzatok dominanciája miatt manapság divat a boldogságra törekvés mindenáron. Kennedy felhívja a figyelmet arra, amit régen pontosan tudtunk: az élet nem habostorta. Az elérhetetlen felé törekvés közben magukat is összetörő szülőket inkább a reziliencia fontosságára tanítja. Nem, egyetlen gyerek sem lesz maradéktalanul boldog, és normális esetben lesznek kudarcélményei. Ha gyerekkorban ettől megvédjük őket, felnőttként sokkal nehezebb dolguk lesz a megküzdéssel, a rugalmas változással, ami nélkül igencsak nehéz az élet.

• Olvass bele!

A második rész – elsősorban a szerző szülői és terápiás tapasztalataira építve – különböző, teljesen normális gyermeki reakciókat ír le, amik azonban sokszor kételyt ébresztenek a szülőkben. Dühkitörések, a kistestvér érkezésekor vagy közösségbe kerülve megváltozó magatartás, szeparációs félelem, alvásproblémák, hazugság, nyafogás… Aki nevelt már gyereket, a felsorolt problémák közül szinte biztosan találkozott jó néhánnyal. Dr. Becky Kennedy ezekre a nehéz helyzetekre ad gyakorlati tanácsokat. Nemcsak arra tér ki, hogy mit tegyünk a gyerekkel, hanem a szülők figyelmét is felhívja arra, ilyen helyzetekben az a normális, ha ők sem érzik komfortosan magukat – és kínál feloldást is.

Kiindulópontja az, hogy a gyerek okkal teszi azt, amit tesz, sokkal többször tudatosan, mint azt gondolnánk. A szülők viszont sokszor nem veszik komolyan a gyerek viselkedését. Tradicionális családokban ma is tartja magát a patriarchális alá-fölérendelés. Az történik, amit apa mond. A gyerekek persze előbb-utóbb beletörődnek ebbe, de minden egészséges gyerek a független énkép kialakulásától (az a rettenetes kétéves kor) a kis- majd nagykamasz kor sajátos lázadásáig feszegeti a határokat. Kennedy azt is mondja, a határok fontosak, de közösen mozdíthatóak, és a szabályok alakításában meg kell hallgatni a gyerek, az egészen kicsi gyerek hangját is.

Nem arról van szó, amit ma sok gyereknevelési könyv, blog, cikk sugall, hogy a szülőnek fel kellene adni nevelési elveit vagy önmagát. Mindössze arról, hogy egyrészt meg kell érteni, hogy a gyerek reagál arra, ha nem tetszik neki valami, másrészt hogy érdemes átgondolni, mi az, amin lehet egy kicsit változtatni. Szülőkkel, tanárokkal dolgozva két egyszerű példát szoktam használni, amelyek teljesen hasonló gondolkodásmódra épülnek, mint amit ez a könyv sugall. Mindkettő a gyerek számára ad mozgásteret a döntéshozatalban.

Az első mindössze arról szól, hogy egészen pici kortól érdemes hagyni a gyerek számára egy döntési ablakot. Ha haza kell indulni a nagyszülőktől vagy vendégségből, már az 1-2 éves gyereknek se mondjuk azt, hogy hagyja abba, amit csinál, mert indulunk. Ehelyett szóljunk előre, hogy hamarosan indulni fogunk, adjunk „tíz percet”. A 10 perc fogalmát persze a gyerek nem érti, de azt igen, hogy dönthet, mit fejez be és mit hagy abba egy adott döntési ablakban.

A másik példát szerintem már minden diákom ismeri. A felelős állampolgárság tanításának példájaként szoktam elmondani azt a helyzetet, amikor a kétévesed ragaszkodik ahhoz, hogy citromfagyit vegyél neki. Tudod, hogy nem szeretni, és megpróbálod meggyőzni, hogy válasszon mégis csokit, amit szeret. Ha a gyerek ragaszkodik hozzá, megveszed neki. De itt még nincs vége a feladatnak, ugyanis meg is kell etetni vele (nyilván nem megtömni, hogy aztán kihányja). A döntésekért való felelősségvállalás és a kudarctűrés tanulására tökéletes.

A child agency, vagyis hogy a gyerek sokkal többre képes, mint gondolnánk, évtizedek óta fontos téma. Jesper Juul műve, a Falkavezérek azt mondja, a gyerekek emancipációjának csak az elején járunk. A nőké bő száz éve kezdődött a „művelt Nyugaton”, a gyerekeké csak mintegy 35 éve, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének elfogadásával. Ráadásul a gyerekeknek, főként a kisebbeknek, szükségük van szüleik segítségére, hogy kivívják a társadalom elfogadását. Becky Kennedy kötete fontos segítség minden szülőnek, hogy higgyenek benne ők maguk is és tudják jól segíteni gyerekeiket.

A kötet fordítója, Gázsity Mila az egyik legszigorúbb tanárom volt az ELTE angol szakán. Igényes fordítását látva egyértelmű, hogy nem csak a diákokkal szemben teszi magasra a mércét.

Dr. Becky Kennedy: Minden gyerek jó!
– Változzunk, hogy jobb szülők lehessünk
Fordította: Gázsity Mila
Móra Kiadó, Budapest, 2023
336 oldal, teljes bolti ár 4499 Ft,
online ár a kiadónál 3689 Ft
ISBN 978 963 603 3125

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Egyre több szülő szembesül azzal, hogy a hagyományos, büntetésen és jutalmazáson alapuló nevelési módszerek előbb-utóbb kudarcot vallanak. Dr. Kennedy szemlélete üde perspektívaváltást jelent: kiindulópontja, hogy a gyermek érzelmi szükségleteinek megértésével a szülő nemcsak pozitívan formálhatja gyereke viselkedését, de átalakíthatja az egész család működését, és a családtagok közötti viszonyt is. Nevelési modellje legalább annyira szól a szülők önfejlődéséről, mint a gyermek fejlődéséről, és olyan, a mindennapokban nélkülözhetetlen készségeket fejleszt, mint az érzelemszabályozás, a reziliencia és az alkalmazkodóképesség.
A kötet megismertet azokkal a technikákkal, melyek segítségével erősíthetjük a szülő-gyermek kapcsolatot, és sorra veszi azokat a gyermekkori viselkedésproblémákat, amelyek a leggyakrabban ösztönzik a szülőket arra, hogy segítséget kérjenek: a testvérekkel való rivalizálástól a dühkitöréseken és hazudozáson át a szorongásig és az önbizalomhiányig. Dr. Becky kipróbált stratégiái segítenek másképpen gondolkodni, és képessé teszik a szülőket arra, hogy gyermekük számára biztonságos módon birkózzanak meg a nevelés kihívásaival.