Pentaton szakácskönyv | Mezei Elmira: Paleolit sütemények

Bedő J. István |

Tekintsünk most el a jelentős hullámokat verő vitától, amely a paleolit étrend tudományos alapjairól folyik – a legjobb talán úgy tekinteni rá, hogy bizonyos beteg­ségekben szenvedőknek megjavítja az életminőségét és megszünteti a pana­szaikat. Akik tehát ezt az étrendet választják, az életet szeretnék élvezni, és igazából nem arra kíváncsiak, hogy a kőkori ember hogyan étkezett. (Tegyük hozzá, a különböző vadászó-gyűjtögető embercsoportok azt ettek, ami éppen volt, vagyis tájanként másképpen táplálkoztak, ahogy most is sokféleség jellemzi az emberiséget.)

De a paleo, hasonlóan az összes többi divatdiétához: hódít. Ezért is született meg a Paleolit sütemények kötet, ismét Mezei Elmira tollából. Középfokú mű, vagyis némi alapismeretet elvár olvasójától. Ez egyáltalán nem baj, a korábbi receptkönyvei már bevezettek az elkészítéshez szükség anyagok ismeretébe, ebben tehát már ismerős a zsírt és szokásos növényolajakat kiváltó kókuszolaj/kókuszzsír, a gabonák helyett a mandulaliszt, gesztenyeliszt, az édesítőszerként használt sztívia (itteni zsargonban: cukvia), nyírfacukor (xilit, xukor), cukoralkohol (eritrit), a természetes növényi zselésítő útifűmaghéj és az agar-agar.

A könyv szerkezete a hagyományos rendszert követi: sütőben sült, sütő nélküli édességek és sós falatok. A paleo koncepció nyomán – meg terjedelmi okokból – közel sem teljes enciklopédia a vékony kis kötet. Magától értetődően elmaradnak a tejes édességek – mert azért a kókusz-, a mandula-, mogyoró- (stb.) tej sem megoldás mindenre (de a könyv nem is erről szól) –, a kelesztett tészták és mandulaliszttel sem lehet minden előállítani.

Munkamegosztásban született ez a könyvkritika, feleségem szúrópróbaszerűen készítette el a süteményeket, közösen kóstoltunk és minősítettünk. Szakmai szemmel nézve voltak meglepetések, olykor hihetetlennek tűnő mennyiségek (a máktortában, de az eredmény a receptet igazolta), és a répatorta is vitatható eredményt adott (bár sikerült áthangszerelve megmenteni). Az azonban egyértelmű, hogy minden igen ízletes, a paleóra áthangszerelt süteményekben néha csak lappangva jelenik meg az eltérő liszt kellemes íze. Érdekes dolog, hogy a korábbi előíró jellegű receptkönyvek mellett most már olyan is jelent meg, amelyik kifejezetten ösztönöz a receptek átdolgozására, e gyűjtemény eszközhasználata még nem annyira bejára­tott, hogy a felhasználó merné variálni a recepteket – a nyersanyagok viselkedése eléggé eltér a megszokottól.

Mezei Elmira ezt erősen figyelembe veszi. Nagyon vigyáz arra, hogy a készítési leírás tömör, érthető és pontos legyen. Bár a minden receptet megelőző lelkesítő kissé mesterkélt, de megértem az okát: az idegenkedőket minden egyes tételnél meg kell győzni, hogy kövessék a kőkori alapokra épülő étrendet. Ha követed, számíthatsz a jó eredményre. Szűkített a nyersanyagkészlet, de a diéta nem lemondást jelent, hanem a testi problémákat okozó összetevők kihagyását. (Ezért mondom, hogy pillanatnyilag nem az étrend tudományos megerősítése a legfontosabb, hanem például a glutén- és tejcukor-problémások panaszmentes élete.) Ettől lesz pentaton a munka – nem annyira az ötfokúságra, hanem a hangok szűkebb terjedelmére utalok. De annyi hangból is lehet szép muzsikát előállítani. És ezekből a helyettesítő hozzávalókból jóízű desszerteket.

A könyvbelső grafikai terve, képanyaga is szép, egyszerű, habár csak végigpörgetve derül ki, hogy az ötven recept csupán 120 oldalon jelent meg az itatós vastagságú papíron, és nehezen kezelhető. Címlapja pedig – fájdalom – merénylet a tipográfia ellen, minden egyes részletében.

De az feltétlenül igaz, hogy barátainkat is megkínálhatjuk a süteményekkel, mert az ízek kellemesek, a sütik tényleg finomak. Valóban sikert arattak.

Mezei Elmira: Paleolit sütemények
Jaffa Kiadó, 2013
128 oldal, 2940 Ft
ISBN 963 615 541 8051

• Olvass bele!

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

A házi sütemények különleges hangulatot teremtenek. Narancshéj, vanília, fűszerek édes illata száll a levegőben. Már előre örülünk, pedig még meg sem kóstoltuk a készülő finomságot. Az otthonosság érzése azonban már eltölti szívünket. A sütés öröm és kényeztetés. Egy kicsit mindig ünnepélyes. Nem véletlen, hogy a családi sütemény­receptek generá­ciókon át öröklődnek.

Mezei Elmira paleolit süteményes könyve elsősorban azoknak nyújt segítséget, akik időhiánnyal küzdenek, mégis szeretnének házi készítésű, egészséges süteményekkel megörvendeztetni szeretteiket. Gyorsan, egyszerűen elkészíthető finomságok tárháza ez a könyv, amelyből nem maradnak ki a sós ropogtatni valók, illetve a sütés nélkül készíthető, tojásmentes édességek sem.

A gabonaliszt, tej és cukor nélkül készült receptekkel kiváló alternatívát kínálhatunk glutén- vagy tejérzékeny, illetve az egészségtudatosságra törekvő ismerőseinknek. Mivel a paleolit sütemények rendkívül finomak, a hagyományos ízekhez szokott rokonainkat, barátainkat is bátran megkínálhatjuk velük.