Makacs törvény | Charles Portis: A félszemű

Posted on 2011.12.05. Szerző: olvassbele.com

Charles Portis amerikai író 1968-ban megjelent könyve, A félszemű bő egy évtizeddel az amerikai polgárháború után játszódik. Az ország még a republikánusok és a demokraták vitáitól hangos, épphogy csak kezd észhez térni a harcok utáni sokkból. Elvadult vidéken járunk, ahol – mai szemmel nézve – meglehetősen brutális játékszabályok uralkodnak. A törvény szabadkezet kapott. A bíró homályos elbeszélések alapján dönt élet és halál felől. Az ártatlanság vélelme nem létezik. Az igazságszolgáltatás gépezetét előítéletek működtetik. A társadalom azért büntet, hogy igazságérzete jó egészégnek örvendjen. A prevenció ismeretlen fogalom, a társadalom tisztes tagságába visszavezető út pedig járhatatlan.

A becsületes ember hírében álló Frank Rosst a kegyetlen vonású Tom Chaney egy átkártyázott este után részegen agyonlövi és kirabolja az Arkansas állambeli Fort Smithben. Sosem a gazemberek járják meg. Örök igazság. Mivel a helyi seriff tehetetlen, a tizennégy éves Mattie Ross indul el megbosszulni apja halálát. Ebben a világban nincs helye a megbocsátásnak, az csak Isten privilégiuma. Az elhunyt tisztessége bosszút követel.

A gyilkos már hetedhét határon túl jár, a szóbeszéd szerint a környék hírhedt rablóbandájához csatlakozott. A hajthatatlan és bátor kislány a környék legelvetemültebb rendőrbíróját, Rooster Cogburnt bízza meg a szökevény elfogásával. A férfi szilaj ember hírében áll, azonban rendszeresen az üveg fenekére néz, és ténykedése sem éppen makulátlan. Igen vékony a határ a törvény őrei és a haramiák világa között. Az emberölés az egyik oldalról nézve gyalázatos bűn, ellenkező irányból szemlélve viszont elismerésre méltó közszolgálat vagy éppen jogos önvédelem. Furcsa kettősükhöz csatlakozik La Boeuf, a jóképű, ám pökhendi texasi ranger. A piperkőc katonaférfi nem kedveli a lányt, koloncnak véli.

Mattie Ross csökönyösen ragaszkodik elképzeléseihez. Zokszó nélkül tűr minden megpróbáltatást. Remek üzleti érzékének és józan paraszti észjárásának köszönhetően minden üzletkötésből, vitából nyertesen kerül ki. Nincs a világnak egy olyan szelete, amelyről ne lenne véleménye, és ennek természetesen hangot is ad. Addig csavarja a szót, míg beszélgetőpartnere érvei megbicsaklanak. Nincs jó szándékú intelem, erő vagy furfang, ami a gyereklányt eltántoríthatná szándékától.

A félszemű izgalmas western regény, melynek főszereplője kivételesen nem egy ízig-vérig keménykötésű revolverhős, hanem egy életrevaló leány. Érdekességét az adja, hogy az író a tizennégy éves lányt teszi meg narrátornak. Mattie jó huszonöt évvel az események után meséli emlékeit; meglepően tárgyilagosan. Zseniális írói húzás, hogy nem tehető különbség a koraérett és a vénlány Mattie között. Ez a szilárd jellem sajátja. Mattie megmutatja, mit jelent bátorság, tisztesség, becsület, jó szándék. Bármennyire is kétes hírű ez a világ, a töretlen jellem, az igaz ember felismerszik alakjában.

Charles Portis

Történetünk idején a vadnyugat már aggkorát éli. Mattie egy olyan kor egyik utolsó hírnöke, amelyben a gyorsaké és a bátraké az elsőbbség. A tunyaság sosem kifizetődő. Az marad életben, aki elszántan cselekszik. Ez az egyetlen módja a túlélésnek.

Sokan megírták vagy filmre vitték az amerikai történelem egyik legnagyobb mítoszának halálát. Portis regénye talán abban egyedi, hogy egyszerre mutat görbe tükröt az egykorvolt hőskorszaknak, miközben tekintélyes emelvényt állít a szabadszellemű hősöknek.

A félszeműt 1969-ben John Wayne főszereplésével adaptálták a vászonra. A filmet 1970-ben Oscar-díjjal jutalmazták. 2010-ben a Coen testvérek forgatták újra a történetet. A regényt csak most, az ő filmjük kapcsán fordította magyarra Polyák Béla.