Browsing All posts tagged under »társadalmi«

Érzések viharában, titkok csapdájában | Szlavicsek Judit: Viharcsapda

július 19, 2023 Írta:

0

Laczkó Ilona Adél | Ha nem félnék attól, hogy a következő balatoni krimiben az Endréd-patak partján holtan talált – brutálisan lemészárolt, középkorú, göndör hajú, szemüveges, jobb kézfejétől megfosztott – nő (korábban jegyző) gyilkosa után kell majd Kardos Júliának nyomoznia, így kezdeném írásomat: Régóta nem olvastam a Viharcsapdához hasonló, vontatott cselekményű, az első mondatoktól kiszámítható, minden […]

Szlavicsek Judit: Viharcsapda (részlet)

július 19, 2023 Írta:

0

Szereplők Müller Attila (60), a Balaton-felvidéki Muller Borbirtok, Bor & Gastro Élmények Kft. ügyvezetője Müller Krisztina (49), a felesége Müller Eszter (30), Krisztina lánya, jogász, jelenleg egy Balaton-felvidéki kisváros önkormányzatának jegyzője Müller Olivér (21), Eszter testvére, egy budapesti egyetem nappali tagozatos hallgatója mérnökinformatikus szakon Sziráki Kata (20), Olivér barátnője, sminktetováló és step-aerobik-óraadó Fekete Tamás (26), […]

Mozaik-kirakó | Gazdag László: A fejlődés természete

december 13, 2011 Írta:

0

Írta: Zemen Annamária Számos tudományos értekezés, publikáció megjelenése után – és azokkal párhuzamosan – sajátos szempontú, különös történettudományi művet alkotott Gazdag László. Kötete az emberi civilizáció fejlődését boncolgatja olvasmányosan és izgalmasan. A könyv rögtön azzal lep meg, hogy legelőször is újragondolja, mi is a fejlődés definíciója. Arra a rendkívül nehéz és összetett kérdésre keresi a […]

Gazdag László: A fejlődés természete – Civilizációk

december 13, 2011 Írta:

0

„(…) Nem történelemkönyvet tart a kezében az olvasó, nem is filozófiai művet, nem közgazdaságtant, illetve ezt is, azt is. »Történelemfilozófiaként« lehetne meghatározni a műfajt, amely a történelemtudomány, a bölcselet és a gazdaságtan határterületén, érintkezési pontján »működik«, kutat. Egyrészt valóban egyfajta világtörténeti áttekintést kap az olvasó, természetesen csak dióhéjban, a fő történelmi csomópontokra koncentrálva, másrészt újraértelmezünk […]