Browsing All posts tagged under »macska«

A hó fülkápráztató hangtalansága | Tóth-Zsiga Borbála: Macskakaparás

július 11, 2024 Írta:

0

Fazekas Erzsébet | „Hogyan tudnék új életet kezdeni a vesém nélkül?… az ember nélkül, akiben benne van a vesém” – töpreng magában a történetet elbeszélő fiatal nő. Majd nyilván hangosan is megismétli a terapeutája rendelőjében, ahol arról kell(ene) számot adnia, elsősorban is magának, hogy le tud-e mondani férjéről. „Biztosan boldogulnék Mark nélkül? Elég erős leszek, […]

Tóth-Zsiga Borbála: Macskakaparás (részlet)

július 11, 2024 Írta:

0

A VESE Hogyan tudnék új életet kezdeni a vesém nélkül? Jobban mondva, az ember nélkül, akiben benne van a vesém. Fontos ez a második mondat, egy lényeges pontosítás, amit akkor is meg kell tennem, ha hajlamos vagyok a melodrámára, amiben közrejátszott, hogy az élet, amióta az eszemet tudom, folyton megoldhatatlan helyzetek elé állít, mert nem […]

Doktor Genya a startupok korában | John Scalzi: Állati gonosz

február 13, 2024 Írta:

0

Paddington | John Scalzi legújabb regényét olvasva örömmel jelenthetem: a szerző visszanyerte korábban megszokott humorát, ami még legkomolyabb témájú regényeit is jellemezte, ám fájóan hiányzott az előzőből, a Kaidzsú Állatvédő Társaságból. Az Állati gonosz nem a szerző „komolyabb” történetei közé tartozik. Inkább – ahogy a fülszöveg is írja – egy Christopher Moore-tól megszokott szituációs humorvihar, […]

A gyűlölet (vagy a szeretet?) balladája | Robert Repino: Mort[e]

január 4, 2024 Írta:

0

● H A   S O K A T   O L V A S O L, T O V Á B B   É L S Z ● kistibi | Rég olvastam ennyire erős fantasyt. Bár, lehet, hogy pontatlan a meghatározás, a Mort[e] csak részben fantasy. Más részben sci-fi, disztópia, háborús regény. És – mint az ötvözetek általában […]

Robert Repino: Mort[e] (részlet)

január 4, 2024 Írta:

0

~ 2 ~ A Hymenoptera Unus története A Királynő mindent látott. Szeme és csápjai szomjazták az egyre több és több információt, az illatokat, színeket és szavakat. Milliárdnyi lányának köszönhetően a Kolónia egyre mélyebbre hatolt az emberek világába, miközben ő éberen figyelt, és szívta magába az összes tapasztalást boldogan, amiért a dolgok alakulása minden elképzelését felülmúlta. […]

Elkutyultan | Bächer Iván: Hatlábú (sőt több)

július 19, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Iván egy közelmúltbeli kötetében, a Sétatársban megírta Kardos G. György emlékezetét, talán tudta, talán nem, nemcsak partner volt abban a könyvben KGGy mellett, hanem kutya is. Kutya, aki mindent meghallgat, időnként hálás tekintettel néz a gazdára, és hasonlók. Bächer kicsit Bozzi úr is most, bár a hasonlóság kimerül abban, hogy mostanra […]

Bächer Iván: Hatlábú (sőt több)

július 14, 2012 Írta:

0

»Mindig állatok között éltem, de kutyásnak lenni persze más. Megpróbáltam referálni is róla, a kutyás voltról, s ebbéli igyekezetemben annyira elmerülten, hogy meg is felejtkeztem a macskákról, akik addigi életemet kísérték. No meg nem állott módomban beszámolni az előző kutyaéltem utáni eseményekről sem, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy azok akkor még nem történtek meg. Most, […]

Bächer Iván: Hatlábú (sőt több) | (két részlet)

július 11, 2012 Írta:

1

Guggolok a Radnóti utcában, zuhogó esőben, vaksötétben és takarítok magam, magunk, egészen pontosan: a kutya után szorgosan. Öt óra van, sőt annyi se, fél öt múlott kicsivel. Ötórai fekália, gondolom. Csak az a bökkenő, hogy nem délután öt, hanem hajnali. Guggolok a néptelen utcán, mellettem áll a megszeppent kutya, guggolok, és egy nejlonnal, pár papír […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.