D. Magyari Imre | Fábri Péter 1953. december 21-én, Jolsvai András 1953. december 19-én született. Szinte napra pontosan egyidősek, de nem ezért barátok. Jolsvai azt találta ki, árulja el Fábri a Kivezetőben, hogy „írjunk egy beszélgetős önéletrajzot és készüljünk el vele a majdnem egyszerre bekövetkező születésnapunkra”. Ő a maga részéről nem fogott volna bele ilyesmibe, […]
január 31, 2025 Írta: olvassbele.com
Bevonulás és kivonulás JOLSVAI ANDRÁS: Nem emlékszem, hol találkoztunk először. Minden bizonnyal Vásárhelyen, hetvenkettő kora őszén. Nyilván elmasíroztunk egymás mellett, mondjuk. Beszélni biztosan nem beszéltünk, arra emlékeznék. Mint ahogy arra is emlékszem, mekkora port vert föl ott a laktanyában a történeted. Hónapokig foglalkoztatott bennünket, szurkoltunk neked nagyon, te voltál a mi Pillangónk, aki megszökött az […]
július 29, 2024 Írta: olvassbele.com
Somogyi András | Jolsvai András mesél friss könyvében, az Édesszájúakban. Tudatosan felvállalja az elbeszélő szerepét, s időnként kikacsint az olvasóra: Jaj, mit is beszélek, mondja, elnézést kérve egy nem teljesen szándéka szerinti fordulatért. Humoros megjegyzésekkel, szellemes kitérőkkel fűszerezi a szövegét, és csak ha már elmosolyodtunk vagy nevettünk egyet, akkor vesszük észre mennyire elgondolkodtató volt a […]
július 29, 2024 Írta: olvassbele.com
~~ 1 ~~ Zimmerl József minden reggel felpofozta a fiát. Abban a korban, amikor ez a történet játszódik, s amit az utókor boldog békeidőknek nevez majd el, az ilyesmi nem volt túlzottan szokatlan. A családfő szinte korlátlan ura volt a házközösségnek, s az alárendeltek testi fenyítése a nevelés bevett eszközének számított. Furcsának talán csak az […]
december 9, 2021 Írta: olvassbele.com
~ 1 ~ Márton Irma harminckét éves, budapesti illetőségű, reformált vallású hajadon négy óra huszonkilenckor ébredt, mégpedig saját akaratából. Minden áldott nap, akár nyár volt, akár tél, akár délelőttös volt, akár délutános. (Ha éjszakás volt, akkor persze nem, de csak azért nem, mert már – még – dolgozott.) Az ébresztőórája éppen egy perc múlva, négy óra […]
május 26, 2021 Írta: olvassbele.com
Bedő J. István | Kinek-kinek megvan a kedves városa, városnegyede, faluja, és az sem ritka, hogy szerelmi vallomást tesz neki. Ladányi János most, túl a hetvenen érezte úgy, hogy jelentős méretű szociológiai munkássága mellett valami kimaradt az elmesélésből, a saját élete, gyerek- és fiatalkora, meg egyáltalán, ahol felnőtt, a városnegyed. Pontosabban a szerző már csak […]
július 19, 2019 Írta: olvassbele.com
Egy kis szombati whist Ősz elejére, hogy végleg elvonult a vihar a város alól, Csapóék vendégszerető háza megint tágra nyitotta kapuit. Szinte minden napra jutott valami esemény: a szombatok például a whist napjai voltak. Ilyenkor egybenyitották a három nagy szobát, mindegyikbe négy-négy kártyaasztal került (de volt még néhány összecsukható a fal mellett, ha több játékos […]
július 19, 2019 Írta: olvassbele.com
Bedő J. István | A címben írt mondatot a legnagyobb magyar gondolta. Mondani nem mondta, mert az események idején még szinte semmit nem tudott magyarul, viszont mágnás volt, érdeklődő és gazdag. (Pontosan megjelölve: gróf. Szemérmetlenül nagy vagyonnal.) De Jolsvai András jelen történetének ő csak mellékszereplője. Ha kémikus lennék (nem vagyok), azt mondanám, az események egyik […]
január 31, 2025 Írta: olvassbele.com
0