Nyirán Ferenc: Ámulva néznek majd

Jó-e meghúzódni a füstös sarokban, koszos, horpadozott olajkályha mellett, félresöpörve, mint aki már nem kellek, sörkupakos, kiköpött-csikkes mocsokban? Odakint tél csahol. Csikorog hóláncán a megkergült évszak. Rosszarcú sintérek járják a várost: szikrázó kínt mérnek a tájra, ahogy mennek sötéten, sántán. Fogsoruk kékülő nyomát: fájó fagyot harapnak a fákra, míg idebenn piros kályha búg. De olvadt […]