Fazekas Erzsébet | Van könyv, amit szinte kötelező a végén kezdeni, és onnan visszafelé haladva olvasni. Farkas Márta gondozási segítőkönyve tipikusan ilyen. Mert a végére kerül mindaz, amiért valójában érdemes volt megírni és nagyon is ajánlott kézbe venni. Sőt: sokak számára éppen az utolsó két oldal miatt. Ott ugyanis egy ragyogó „mini mentálteszt” található. (Lehet, […]
2024.09.24.
Marosán György | Amikor forgatni kezdtem a Betiltott könyvek lapjait, különös ellentmondás ütött szíven. A borító szorongást keltő és óvatosságra intő élményekre figyelmezteti az olvasót, ahogyan felsorolja a könyvben bemutatott művekről elterjedt véleményeket: hírhedt, botrányos, provokatív, forradalmi. Ehhez képest a könyvet élvezet nézegetni és lapozgatni. Olyan kulturális alkotás, amit öröm kitenni az íróasztalra vagy a […]
2024.09.23.
~~ 1 ~~ Bécsben ki kellett szállni a vonatból és hosszú villamosúton átkerülni az Ostbahnhofról a Westbahnhofra. Az apa, három évvel ezelőtt még a háborúban, két hétig egy bécsi kórházban feküdt. Comblövése volt, az ágyból ki nem mozdulhatott, aztán szállították haza, Magyarországra – mindegy, két hetet mégis Bécsben töltött és most a bennfentes biztonságával magyarázgatott. […]
2024.09.23.
kistibi | Földes Jolán külföldi sikere és hazai sikertelensége pontosan megmutatja, hogy a magyar irodalmi kánon ugyanolyan beteg és kicsinyes, mint a magyar társadalom. A halászó macska uccája 1936-ban megnyerte a londoni Pinker irodalmi ügynökség pályázatát, több mint tíz nyelvre lefordították, Földes Jolán egy csapásra gazdag és ünnepelt íróvá vált. Ennyi sikert itthon nem néztek […]
2024.09.22.
Tóth Zsuzsanna | Általában kíváncsi vagyok arra, miért vesznek elő egy-egy évadban azonos darabokat színházak, jelen esetben azonban a kérdés feleslegesnek tűnik. Molnár Ferenc kései alkotása igazi sikerdarab, ráadásul színészi jutalomjáték is. Az pedig, hogy közben a színházról magáról is megfogalmaz egyet s mást, lehetőséget ad a darabot színre vivőknek, hogy reflektáljanak önnön munkájukra, véleményeket […]
2024.09.20.
Fazekas Erzsébet | „Az író számára a regény ablak a valóság bemutatására. Ha kitárja, élénken, néha élesebb fényben rajzolódik ki a valóság. – Ez a főként történelmi regényeket író Lee Jung-myung filozófiája. – Az írás során a világ tényei keltette inspirációba a képzelet fiktív elemeit szőjük bele.” A történelem természetéről elmélkedve azt is leszögezi: a […]
2024.09.20.
Hazug vagyok? Kinyitom a szemem. Ablaktalan, négyzet alakú helyiségben vagyok, amelynek egyik fala fémrácsokból áll. Ágyban fekszem. Fájdalom nyilall a jobb combomba. Ránézek. Be van kötve. Egy férfi ül mellettem, és hozzám beszél. Azt mondja, letartóztattak egy gyilkosság helyszínén. Eszméletlenül találtak rám. Valaki meghalt, és én öltem meg. Ki volt az? Kit öltem meg? Nem […]
2024.09.19.
Paddington | Shannon Chakraborty (akkoriban keresztneve helyén még az S. A. monogrammal) gyorsan a fantasy-irodalom legkedveltebb szerzői közé került az itthon is nagy sikert aratott, 2017-ben indult Dévabád-trilógiával. Legújabb regénye – a tervek szerint egy újabb trilógia első kötete –, amire csaknem négy évet kellett várnia a rajongóknak, rengeteg kalandot, kicsit több harcot és kevesebb […]
2024.09.18.
H. Móra Éva | Már a cím maga is kész fejtörő. Szavak, szótár – ez rendben van, összetartozik (bár lehet, hogy akad, aki valóságos szótárnak gondolja a könyvet), de az az elveszett jelző kíváncsivá tesz. Pip Williams regénye olyan világba vezet be, amely igazán keveseknek lehet otthonos: a lexikonszerkesztők világába. Édesapja révén itt cseperedik a […]
2024.09.18.
1887. május Scriptorium. Úgy hangzik, mintha valami hatalmas, tekintélyt parancsoló épület lenne, melyben az óvatos lépések hangja a márványpadlótól az aranyozott kupoláig visszhangzik. De csak egy kerti bódé volt egy oxfordi ház háta mögött. Csakhogy ásók és gereblyék helyett ebben a bódéban szavakat tároltak. Az angol nyelv minden egyes szavát felírták egy-egy levelezőlap méretű cédulára. […]
2024.09.17.
Lázár Ivett KönyvParfé | Sokszor feltesszük magunknak a kérdést: Mi lett volna, ha…? Az elvesztett emlékek lámpása három történetből áll, melyek első ránézésre önállóak, ám a végén szépen összeérnek a szálaik. És amikor az olvasó leteszi Híragi Szanaka könyvét, minden bizonnyal felteszi magának a fenti kérdést. De még azon is elgondolkodik, mit tenne, ha a halála […]
2024.09.17.
~~ 1 ~~ A néni és a busz A régi állóórán nem mozdult sem a mutató, sem az inga. Hiraszaka csendben figyelt. A fotográfusműhely épületében annyira nem voltak hangok, hogy szinte belecsendült a füle. A kopott, piros szőnyeg puhasága elnyelte bőrcipős lépteinek zaját. Gyengéden megérintette a tárnics szirmait a pultra készített kis ikebanán. Kissé elfordította, […]
2024.09.15.
Paddington | Emily Henry a könnyed, szórakoztató, romantikus regények elismert szerzője (a végtelenül jól értesült Cosmopolitan szerint: „a királynője, és ez nem fog egyhamar megváltozni…”), és A boldogság otthona nem az első regény volt, amit az amerikai írónő tollából olvastam. Viszont az első olyan, amelyiknél sokáig nem tudtam elképzelni, hogyan lehet kezelni az írói fantázia […]
2024.09.13.
Bedő J. István | Némelyik szövegrészlet nagyon ismerős volt a Radnóti-sorral megcímzett irodalmi összeállításból, jó néhány pedig – bevallom – számomra teljesen ismeretlen. De ez egyáltalán nem baj, mert a Máté Gábor – Kossuth-díjas színművész (a díjlista nem teljes), a Katona igazgatója – által összeállított műsor a szerzők és a címek közlése nélkül is fejbe […]
2024.09.12.
kistibi | Rendkívül élvezetes, ha egy irodalmi mű akár szerkezetében, akár tartalmában ősi forrásokhoz nyúl. Azért (is) izgalmas dolog ez, mert végigkövethetjük, hogy egy 21. századi mű hogyan tudja újrateremteni a több száz éves formát. Mártonffy András regénye az Ezeregyéjszaka, illetve a Dekameron szerkezetét használja, de lényegesen egyneműbb alkotás, mint a nagy elődöké. Az Ezeregyéjszakában […]
2024.09.26.
0