Mit áldozol fel a szépséged oltárán? | Szász Máté: A szépségápolás sötét titkai

Csernus Anikó |

A 2000-es évek elején a vendéglátásban dolgoztam éjszakánként olyan halogén fényben, ami egyszerűen megkövetelte a sminket. Egyszer lázadásból nem kentem magamra semmit, rögtön meg is kérdezték, hogy beteg vagyok-e. Ráadásul ez még az az időszak volt, amikor lehetett szórakozóhelyen dohányozni. Smink és dohányfüst: már leírni is fáj, hogy ennek a csodálatos érzékszervnek, amit bőrnek hívunk, milyen hatásokat kellett elviselnie. Természetesen a hajam festve volt, és alkalmanként a műköröm sem hiányzott rólam. A kedvenc pillanatom az volt, amikor reggel a sminktörlő kendővel vakartam le magamról a vakolatot. Hát igen, egy újabb pofon a bőrömnek.

A szépségápolás sötét titkairól olvasva óhatatlanul felmerült bennem a kérdés: egyáltalán hogyan sikerült természetes úton teherbe esnem és egészséges gyerekeknek életet adnom? (Hogy mennyire egészségesek, az majd sok év múlva derül ki.) Ahogy ők egyre idősebbek lettek, egyre inkább hagytam el a műkörmöt és hajfestéket, de ezek inkább ösztönös döntések voltak. Ma már nem használok folyékony sampont, mosólapra  cseréltem a mosóport, de ezek még mindig csak az első lépések. Szász Máté könyve azonban felér egy újabb arcul csapással. Mit vagyok még hajlandó feláldozni egy könnyebb, de nem fenntartható életmódért?

Szász Máté neurobiológus és tudományos ismeretterjesztő, aki az utóbbi években egyre gyakrabban tűnik fel podcastokban, interjúkban és nyilvános beszélgetéseken. Kutatási területe az idegrendszer működése és az a mód, ahogyan a környezet befolyásolja az emberi biológiát, ide értve a vegyi anyagokat, digitális ingereket és egyéb társadalmi hatásokat is. Előadásainak és megszólalásainak egyik fő erénye, hogy a bonyolult idegtudományi vagy toxikológiai kérdéseket képes közérthető, sőt szórakoztató formában tálalni. A Legkedvesebb mérgeink sorozat első darabja ennek a szemléletnek a könyv formájú kiterjesztése: tudományos alapokon nyugvó, mégis olvasmányos kísérlet arra, hogy újragondoljuk a szépségápolás és a modern életmód természetesnek hitt rutinjait.

Megdöbbentő statisztikával indít: egy átlagos európai nő reggel tíz óráig akár 165 különböző szintetikus vegyületet is felvihet a bőrére kozmetikumok formájában. Ez a szám provokatív, de Szász doktor tudatosan épít erre a provokációra, továbbá képes új perspektívába helyezni mindazt, amit a mindennapokban magától értetődőnek tekintünk. A probléma nem az – írja a szerző –, hogy a mérgező anyagokat ne tudnánk elkerülni. Azért használjuk őket, mert szeretjük őket. A szépségipar termékei (és főleg reklámjai) esztétikai élményt, identitást és társadalmi elismertséget ígérnek. Ez gyakran erősebb motiváció, mint a hosszú távú – és ezért gyakran láthatatlan – egészségügyi kockázatok.

• Olvass bele!

A tudományos háttér egyik fontos eleme a toxikológia klasszikus elve: minden felszívódik. A bőr nem egyszerű védőréteg, hanem aktív szerv, ami számos vegyi anyagot képes átengedni a szervezetbe. Szász Máté részletesen bemutatja a kozmetikumokban előforduló vegyületeket (például a ftalátokat, a biszfenol-A-t vagy a PFAS-vegyületeket), és azt, hogy ezek milyen hatással lehetnek a hormonrendszerre, az immunrendszerre vagy az idegrendszer fejlődésére. Különösen fontos az úgynevezett koktélhatás kérdése: a valóságban soha nem egyetlen vegyi anyagnak vagyunk kitéve, hanem egyszerre soknak, és ezek kölcsönhatásba léphetnek egymással.

A szöveg valódi értéke azonban nem pusztán az információ mennyiségében rejlik, hanem abban a narratív technikában, ahogy a szerző ezeket az olvasó elé tárja. Igazi történetmesélő. Gyakran történelmi példákból indul ki (például Kleopátra szépségének titka, az egyiptomi kihúzott szem egészségkárosító hatása, az antibakteriális szappanok marketingje vagy a parfümipar titokzatos receptúrái), és ezekből bontja ki a modern vegyipar problémáit. A humor és az irónia is fontos szerepet kap: a szerző egy ponton például úgy vezeti be a kémiai szakkifejezéseket, mintha egy kötéltáncos mutatványra hívna, ami alatt „éhes krokodilokként lesnek a vegyületek”.

Mindez azonban nem csak stílusgyakorlat. Képes az érzelmekre hatni, gondolkodásra ösztönözni, újratervezésre invitálni, miközben végig tudományos marad. A környezeti szennyezés például nem absztrakt probléma marad: a szerző rámutat, hogy a naptejekből évente akár 14 000 tonna is a tengerekbe kerülhet, és ez a mennyiség képes károsítani a korallzátonyok DNS-ét. Az ilyen példák segítenek megérteni, hogy a kozmetikumok kérdése nemcsak személyes egészségügyi, hanem ökológiai probléma is.

A könyv kritikus olvasása azonban azt is megmutatja, hogy a provokatív állítások néha a hatás kedvéért leegyszerűsítik a tudományos bizonytalanságot. A toxikológia világa rendkívül összetett: számos vegyület esetében még mindig nem egyértelmű a hosszú távú hatás, és a kutatók gyakran vitatják a kockázatok mértékét. Szász doktor többször hangsúlyozza, hogy célja nem a félelemkeltés, hanem a tudatosság növelése – mégis előfordul olykor, hogy az írásmód közelebb kerül az ökológiai riasztás hangneméhez, mint a szigorú tudományos távolságtartáshoz. Ez azonban egy ismeretterjesztő mű esetében részben érhető stratégia: a figyelem felkeltése sokszor erősebb retorikai eszközöket igényel.

Gyakran visszatérő és fontos téma a szabályozás kérdése. Az Európai Unió kozmetikai rendelete a világ egyik legszigorúbb fogyasztóvédelmi rendszere, ami az úgynevezett elővigyázatosság elvén alapul: ha egy vegyi anyagról nem bizonyítható egyértelműen, hogy ártalmatlan, inkább nem engedélyezik a használatát. A szerző azonban rámutat, hogy a szabályozás ellenére a kumulatív hatások és a globális szennyezés problémája továbbra is fennáll.

Az ismeretközlés végén gyakorlati tanácsokat is kapunk: hogyan tudjuk csökkenteni a kozmetikumok mennyiségét, milyen alternatív termékeket érdemes választanunk, illetve felhívja a figyelmet a házi készítésű saját termékek előállításának előnyeire. Ezek a javaslatok nem radikálisak, inkább a tudatos fogyasztás irányába terelnek. Nincsenek mindenki által használható, varázslatos receptek, viszont a saját szemléletváltásunk felbecsülhetetlen értékű lehet.

A szépségápolás sötét titkai végső soron nem kizárólag a kozmetikumokról szól. Azt a modern világot mutatja be, amiben egyetlen emberöltő alatt ezerszeresére nőtt a felhasznált vegyi anyagok száma, és amiben az ember vált saját környezetének legnagyobb kémiai kísérletévé. Olvasás után könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy más szemmel nézünk a fürdőszobai polcra: a samponra, a dezodorra, a parfümre. És talán saját szokásainkra is. Mert a kérdés végső soron nem az, hogy a kozmetikumok veszélyesek-e vagy sem. Hanem az, hogy mit vagyunk hajlandók feláldozni a szépség oltárán.

Szász Máté: A szépségápolás sötét titkai
Legkedvesebb mérgeink sorozat
Jaffa Kiadó, Budapest, 2026
240 oldal, teljes bolti ár 5499 Ft,
online ár a kiadónál 4950 Ft
ISBN 978 963 687 2892

* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege

Mindannyian hallottunk már arról, hogy modern környezetünket elöntötték az egészségünket naponta veszélyeztető vegyületek, szennyezőanyagok milliói. Azzal viszont talán még nem mindenki nézett szembe, hogy valójában nem azért nehéz megszabadulnunk ezektől a mérgektől, mert az technikailag kivitelezhetetlen lenne, vagy mert nem ismerjük a toxinmentes életvitel módjait. Azért árasztjuk el velük naponta a szervezetünket, mert roppant módon kedveljük őket, akár legyenek azok kémiai, akár fizikai, akár információs toxinok. Élvezettel, szenvedéllyel és várakozással vesszük magunkhoz a sorsunkat megpecsételő anyagokat, és közben csodálkozva csóváljuk a fejünket azon, hogy világszerte drámai mértékben nő az intoleranciákkal és egyéb emésztőrendszeri gondokkal, autoimmun megbetegedésekkel, termékenységi problémákkal, daganatos megbetegedésekkel küszködők száma.
Bár az étkezések kapcsán sokan próbálnak egyre inkább törekedni a nagyobb odafigyelésre, a kutatások szerint egy átlagos európai nő reggel 10 óráig mintegy 165 különböző szintetikus vegyületet ken a bőrére és visz be a szervezetébe, pusztán csak a kozmetikumokkal: a különleges illatú parfümökkel, az igéző pillantást garantáló szemfestékekkel, csókálló rúzsokkal, örök fiatalságot ígérő krémekkel.
Ha szeretnél tudatosabb döntést hozni a drogériák végtelen polcsorai előtt állva, és ha fontos számodra a saját és gyermekeid egészsége, a Legkedvesebb mérgeink című sorozat első kötete kötelező olvasmány.

Szász Máté neurobiológus, diagnosztikai szakértő. Szakmai csapatával élsportolókat, olimpikonokat támogat a világ legfontosabb versenyeire való felkészülésben. Emellett rendszeres ismeretterjesztő előadások és Kösz, jól podcastje révén a széles közönségnek is segít a tudatosabb, egészségesebb életmód elérésében.