Az ismeretlenül ismerős Örs | Zubreczki Dávid: Séta az Örs vezér terén

Laczkó Ilona Adél |

„Ez az M2-es metró az Örs vezér tere felé.” Ugye milyen ismerős ez a mondat? Nap mint nap halljuk a metrón, talán már nem is igazán figyelünk rá. A legtöbb ember számára az Örs vezér tér pusztán átszállóhely a metró, a villamosok, a buszok vagy éppen a HÉV járatai között. Esetleg betér vásárolni a Sugárba, az Árkádba vagy az IKEA-ba. Arra aligha gondolunk, hogy itt turisztikai látványosság, különleges épület, művészeti érték vagy emlékhely található. Még az itt lakók is kétkedéssel szemlélik a vezetőjüket figyelmesen hallgató, sűrűn fényképező turistákat: mi a csudát lehet itt bámészkodni? Zubreczki Dávid könyve, a Séta az Örs vezér terén bemutatja nekünk, hogy mennyi izgalmas érdekesség található itt, csak észre kell venni őket..

Kezdjük néhány meglepő adattal. Az Örs vezér tere Magyarország legnagyobb köztere: a területe több mint 20 hektár, a kerülete pedig több mint 2 kilométer. Itt haladt át (a Kerepesi úton) Budapest (és valószínűleg Magyarország) első épített kerékpárútja, melyen a külső városrészekből egészen a belvárosig lehetett kerékpározni. 1909-ben itt, a Rákosmezőn indult meg Magyarországon először a motoros repülés, majd az I. világháború után itt volt a főváros első nemzetközi repülőtere is. Az Örs vezér terén található Budapest legnagyobb szocreál lakótelepe, és a legélhetőbb, már paneltechnológiával épített lakónegyede is. (Ennek egyik házában élt és alkotott a zseniális karikaturista, Kaján Tibor.) A tér közvetlen szomszédságában helyezkednek el a Horthy-féle vitézi rend tagjai számára a hűbérbirtok helyett adományozott lakóépületek (Vitézi-telep). A kőbányai oldalon található református templom különlegessége az, hogy a fővárosban legelőször itt került a gyülekezeti terem az alagsorba, és az épületet zajvédelmi földsánc veszi körül. Az 1980-ban átadott Sugár volt Pest első korszerű bevásárlóközpontja. (A Flórián 1976-ban nyílt meg Óbudán.) Több titkos vagy épp félbehagyott sugárút szeli át a teret, a Róna utca ugyanolyan széles, mint a Nagykörút, a Nagy Lajos király útja pedig 45 méter széles, mint az Andrássy út külső szakasza.

No, de ki volt Örs vezér, akiről ekkora teret nevezett el az utókor? Sokan gondolkodás nélkül rávágják, a hét vezér egyike, ám amikor elkezdjük sorolni a neveket (Árpád, Előd…), kiderül, Örs nincs közöttük. A megoldást nem árulom el, de a könyvben megtalálható…

Az igazi városi turistát azonban jobban érdeklik a részletek, a rejtőző szépségek, a romantikus legendák, az izgalmas titkok, és persze a városi pletykák. Bőven találunk példát ezekre is.

Nem véletlenül van itt a Bolgár-kertész és a Padlizsán utca, ezek helyén a 19. századtól hatalmas zöldségkerteket műveltek, igaz nem a bolgár származású kertészek. Ez az elnevezés ugyanis az árasztásos öntözésre utal, amihez szükség volt a Bolgárkerék utca nevében található szerkezetre is, amellyel az öntözőárkokba emelgették a Rákos-patak vizét.

• Olvass bele!

Az itt épült szocreál lakótelep épületein számos domborművet, parkjaiban szobrokat találunk, ugyanis az ötvenes években létezett az ún. kétezrelékes előírás. Eszerint minden beruházás összértékének 2 ezrelékét művészeti alkotásokra, díszítő elemekre kellett fordítani. (Azért sajnálom, hogy később megszüntették!) Ennek is köszönhetően az itteni óvoda udvarára pancsolómedence épült, melyekbe a kedves fiú- illetve leány-szobrok melletti vízköpőkből csobogott a víz. A szerző is csak óvatosan említi meg, hogy ezek szobrok bizony ruhátlanok. Budapesten alig akad köztéri férfi aktszobor, nos itt van egy, igaz, csak akkor látható, ha a körülötte lévő bokrok épp meg vannak nyírva. Ennek ellenére lehet valamilyen legendája, mert az ágyéka táján igen fényes a bronz.

Zubreczki Dávid az Örs minden részénél megvizsgálja, hogy ott a tér jó vagy valamit elhibáztak. A tisztánlátáshoz mindig hét fő szempontra kell ügyelni: a jó tér belátható méretű, tudjuk, hogy a határai pontosan hol vannak, legyenek nívós épületei, az épületek bejáratai nyíljanak a térre, legyenek megfelelően elhelyezett zöldfelületei, ne terpeszkedjenek rajta bódék, kiszámítható legyen a jövője és végül legyen oka, értelme a tér létezésének. Érdekes szempontok ezek. Bármily meglepő, az Örs vezér terén több kisebb-nagyobb tér is található, és nagyon tanulságos megvizsgálni, hogyan érvényesülnek ezek a kritériumok – már ha érvényesülnek. Kevés olyan városrészünk van, ahol együtt láthatjuk csaknem száz év városfejlesztési terveinek eredményeit, méghozzá úgy, hogy minden épülete ma is nyüzsgő, életteli. A tér történetét kiválóan illusztrálják a Fortepan gyűjtemény korabeli fotói. Bizonyára sok kép került ide családi vagy más örökségek, felszámolása, kiselejtezése miatt, mert valaki már érdektelennek gondolta őket – és most mégis mind fontos lett. Éljen a Fortepan!

Az Atheneum Kiadó Sétakönyvek sorozatának kilencedik kötete a Séta az Örs vezér terén. Zubreczki Dávid pedig nem is tudná letagadni érzelmi kötődését a térhez. Közvetlen, a figyelmünket végig éberen tartó stílusa olyan, mintha ott sétálnánk vele a HÉV és a metró között, miközben jókat mosolyog a rácsodálkozó álmélkodásunkon.

Zubreczki Dávid:
Séta az Örs vezér terén
– Népbüfétől a titkos sugárútig
Sétakönyvek sorozat 9.
Atheneum Kiadó, Budapest, 2025
160 oldal, teljes bolti ár 4699 Ft,
online ár a lira.hu-n 4230 Ft,
e-könyv változat 3299 Ft
ISBN 978 963 543 5487 (papír)
ISBN 978 963 543 6071 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Az Örs vezér tere sokaknak csupán a főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja – végállomás, átszállóhely, találkozási pont. De aki megáll egy pillanatra, és figyelmesebben körbenéz, felfedezheti, hogy ez a tér sokkal több ennél: történeti rétegeket rejtő városi szövet, amelyben múlt és jelen különös elegyet alkot.
Ez a sétakönyv arra hívja olvasóját, hogy ne csak áthaladjon az Örs vezér terén, hanem ismerkedjen meg vele: sétáljon, nézzen fel az épületekre, kutasson emlékek után a panelrengeteg és a városligeti zöldfoltok határán. A könyv az egykori gazdasági udvarok, majorok és kertvárosi kísérletek világából vezeti el az olvasót a szocialista várostervezés lenyomatain keresztül a mai, zsúfolt, mégis élő városrészbe.