Christian Pfister, Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában (részlet)

Posted on 2025.05.18. Szerző: olvassbele.com

Előszó

Az éghajlatváltozás következményei a belátható jövőben nem kevésbé fenyegetőek, mint volt a Covid-19 által okozott pusztítás, amely 2020-ban váratlanul érte az emberiséget és a világgazdaságot. Az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés gyorsan halad. Ha nem teszünk hatékony óvintézkedéseket, korábban soha nem látott időjárási szélsőségekkel kell megismerkednünk Európában is.

Ennek a könyvnek az elkészítése volt az első alkalom, amikor egy klimatológus és egy történész közösen vállalkoztak arra, hogy megírják az utolsó 1000 év éghajlati változásainak és azok társadalomra gyakorolt hatásának a történetét. A természet- és a társadalomtudományi megközelítések ötvözésének köszönhetően a könyv mindkét tudományterület számára jelentős új ismeretekkel szolgál. De higgyék el nekünk, ennek a könyvnek a megírása egyáltalán nem volt könnyű feladat. Évekbe telt, mire eljutottunk idáig, és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy még mindig jól kijövünk egymással. Közös munkánk eredménye egy olyan könyv lett, amely könnyen érthető nyelvezetével, ábráival és jól áttekinthető szerkezetével egyszerre felel meg a szakemberek és a művelt olvasóközönség igényeinek. Arra törekedtünk, hogy a tudományos elemzést szemléletes történetekkel és „könnyed” anekdotákkal színesítsük.

Ötzi történetének bemutatásával összekapcsoljuk az 5000 éve volt meleg klímaperiódust az 1991-es esztendővel, amikor a jelenkori felmelegedés következtében a jégember múmiája előbukkant a gleccser testéből. A vulkánkitöréseknek a globális éghajlatra és a korabeli társadalmakra gyakorolt hatását a Tambora vulkán 1815-ös kitörésének az elemzésével és az ennek következtében fellépő 1817-es kelet-svájci éhínség vizsgálatával kíséreljük meg értelmezni. Az elmúlt évezred hőmérsékletének hosszú távú alakulását klímamodellek felhasználásával és a természet archívumából származó adatok felhasználásával mutatjuk be. A klímaváltozások lehetséges okainak vizsgálata során áttekintjük az éghajlati rendszer legfontosabb mozgatóerőit. Az évszakos időjárás és az éghajlati viszonyok rekonstruálásához segítségül hívtuk a levéltári forrásokat is. Mindezeket az eredményeket pedig felhasználtuk az utolsó 1000 év demográfiai, gazdasági és kulturális fejleményeinek és jelenségeinek az értelmezéséhez. A könyv zárófejezetében sorra vesszük, milyen folyamatok vezettek el napjaink klímavészhelyzetének a kialakulásához, és áttekintjük a jövőben várható fejleményeket. Nem véletlenül választottuk a fejezet címéül „A visszatérő sérülékenység” formulát.

A könyv korlátozott terjedelme miatt nem volt lehetőségünk arra, hogy az eredeti terveinknek megfelelően részletesebben foglalkozzunk a csapadékváltozás és a természeti katasztrófák kérdéseivel. Ugyanezen okból csak a fontosabb klímatörténeti eseményeknél tüntettük fel a forrásokat, illetve használtuk a tudományos hivatkozás eszköztárát. Számos intézmény, szponzor és magánember támogatta munkánkat. Külön köszönet illeti a tudományos bázisunkként szolgáló Oeschger Központ a Klímaváltozás Kutatásáért (Berni Egyetem, Svájc) segítőkész munkatársait, akik támogattak bennünket a kutatási infrastruktúra használata során. Nagyra értékeljük azoknak a barátoknak és kollégáknak a segítségét, akik félretéve saját fontos teendőiket hajlandóak voltak könyvünk fejezeteit átolvasni:

1. fejezet: Stefan Brönnimann
2. fejezet: Stefan Brönnimann, Jörg Schibler
3. fejezet: Stefan Brönnimann, Daniel Krämer
4. fejezet: Thomas Labbé, Laurent Litzenburger
5. fejezet: Martin Grosjean, Stefan Brönnimann
6. fejezet: Stefan Brönnimann, Martin Grosjean
7. fejezet: Christian Rohr, Astrid E. Ogilvie
8. fejezet: Stefan Brönnimann
9. fejezet: Brian Campbell, Jan de Vries
10. fejezet: Martin Grosjean
11. fejezet: Thomas Stocker

Kiadónk vezetői, Patrizia és Matthias Haupt sokféleképpen támogattak minket már a kezdetektől fogva. Tamara Baumann, Carla Laub, Alex Hermann, Alfred Bretscher (†), Beat Ihly és Veronika Valler sok ragyogó ábrát készítettek, míg Katarina Lang professzionális és kreatív elrendezésű könyvet tervezett. Angela Wade magára vállalta a kreatív korrektúra igényes feladatát, Tamara Widmer pedig fáradhatatlanul kölcsönzött számunkra könyveket különféle könyvtárakból.

Ambiciózus projektünknek nem lett volna esélye eljutni a publikációig bőkezű támogatóink nélkül. Hasonló a helyzet azzal a nagyszámú kollégával és baráttal, akik ötletekkel, szakértelmükkel, adatokkal, ábrákkal és bátorításukkal segítették a munkánkat. Külön köszönetet szeretnénk mondani Mariano Barriendosnak, Ray Bradleynek, Rudolf Brázdilnak, Petr Dobrovolnýnak, Jan Espernek, Basilio Ferrantének, Dominik Fleitmannak, David Franknek, Isabella Geissbühlernek, Oliver Heirinek, Fortunat Joosnak, Johann Jungclausnak, Hanspeter Holzhausernek, Antoine Jovernek, Cornelia Kehlnek, Andrea Kissnek, Christian Kornernek, Peter Lüpsnek, Jürg Luterbachernak, Kaspar Meulinek, Kurt Nicolussinak, Samuel Nussbaumernak, Jessica Ochsenbeinnek, Margret Mohlnak, Kathleen Pribylnek, Christoph Raiblének, Christian Rohrnak, Manuela Rotennek, Marlis Rothlisbergernek, Christoph Scharnak, Gabriela Schwarz-Zanettinek, Michael Siglnek, Silje Sørlandnak, Martin Stubernek, Peter Stuckinak, Nikolaos Theocharisnak, Willy Tinnernek, Heinz Veitnek, Monika Waltinak, Hedy Werthmüllernek, Ursula Widmernek és Heinz Zumbühlnek.

A könyv megírásával a legfőbb célunk az volt, hogy tudatosítsuk olvasóinkban, milyen jövőbeli következményekkel járhat a klímaváltozás. Ezért a könyvet mindenekelőtt az unokáinknak ajánljuk: Kevinnek, Camiliának, Diegónak és Silviónak, valamint Améliának és Jarónak. Bízunk abban, hogy egy olyan világban élhetnek majd, ahol a klímaváltozás által előidézett problémák sokkal kevésbé lesznek súlyosak, mint napjainkban!