H. Móra Éva |
Újabb kötettel bővült a Pagony Kiadó Abszolút könyvek sorozata. Szeptember végén, a Budapest Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be többek között Csepregi János második ifjúsági regényét, egy ötödikes kisfiú különös napjának krónikáját. De nem csupán ez a nap különös, hanem maga a kisfiú is. Vagyis pontosabban az ő különössége teszi ezt a napot is azzá…
Misi két testvérével együtt puha, meleg családi fészekben nevelkedett – eddig. Volt úgy, hogy kivittek a parkba egy jó vastag pokrócot – olykor még ősszel is –, ráheveredtek, jól elvoltak. S a teljességhez még ott a Nagyi, aki bár másik városban lakik, érkezése, ottléte bearanyozza Misi napjait. Együtt járnak az állatmenhelyre, ez kedvenc foglalatosságuk. De gyakran csak sétálnak egymás mellett, ez is nagyon jó érzés, szavakra sincs szükség.
Ám egy idő óta szülei egyre kevesebbet beszélnek egymással, majd hamarosan elkövetkezik a csapás: apja elhagyja a családot, ők pedig édesanyjukkal egy másik városba költöznek. „Mindenkinek jobb lesz így” – ez a mondat cseng a fülébe, ezt hallja mindenki szájából, de nem érti, hogy lehet jobb, ami egyáltalán nem jó? Egyetlen vigasz, hogy ennek folytán a Nagyi városába kerülnek. Mégis nagyon nehéz dolga lesz Misinek. Egy félmondatból tudjuk meg, de az éber olvasó felfigyel rá, hogy végre negyedikre már egészen megszokta a régi iskoláját, és most jöhet az új… Negyedikre? Különös. Különös az is, hogy kiemelkedően pontos a memóriája, akár tizenkét vásárolni valót is meg tud jegyezni cetli nélkül. Imád és tud is fejben számolni; egyáltalán: nagyon szereti a számokat. „A SZÁMOK A BARÁTAI. Biztonságos, soha nem változó tényezők, mert: A számok nem beszélnek mellé. Nem állítanak valótlanságokat. És minden esetben tudhatja az ember, hogy mit várhat tőlük. Olyan nincs, hogy egy egyenlet végeredménye egyik nap ez, a másik nap meg már valami egészen más.” (Szubjektív megjegyzések: réges-régi olvasmányélményem jutott eszembe e sorok olvastán. Kertész Erzsébet egyik lányregénye a világ első női matematikaprofesszorának, Szofija Kovalevszkajának életéről szól. A kis Szonya vonzódott ennyire a számokhoz már kislány korában is. Nemrégiben egy hasonló témájú filmet is láttam – mindegyik mű a maga módján, de egészen közel tudja hozni a számok bűvöletében élő embert…)
Misi olyannyira szeret számolni, hogy a pénztárnál sorban állva azt figyeli, ki mennyit fizet, s mennyit kell majd visszakapnia – ez okozza majd a bonyodalmat, valamint az a tulajdonsága, hogy nem tudja magában tartani, muszáj kimondania, ha valami rendelleneset észlel. És felborul a napja, amit olyan szépen, gondosan megtervezett. Minden percben egyre újabb megoldandó problémákkal szembesül – ő, aki annyira nem szereti a változásokat! Lassanként az is kiderül, hogy új osztálytársai undokok, egyedül Zsófi, a padtársa kivétel. Ráadásul éppen a matematikatanár is gonoszkodik vele. Ennyi negatívumot már az olvasónak is nehéz elviselnie – vagy elhinnie –, de lehet, hogy mégiscsak Misi látja rosszul, ő veszi le tévesen a jelzéseket?
A szerző alapos emberismeretre tehetett szert nemcsak tanulmányai során, de mindennapi munkája révén is. Egy vidéki szociális intézményben dolgozik, s bőven van alkalma megismerni, megfigyelni a másféle gondolkodást. (Saját bevallása szerint ő maga is „magatartás-zavaros” gyerek volt az iskolában.) Mennyi „Misi-lelkű” ember él körülöttünk, akik hibásan dekódolják az emberi gesztusokat, nem értik, nem tudnak mit kezdeni velük, s ettől gyakran lesz úrrá rajtuk a pánik! Persze – ifjúsági regényről lévén szó – ezt a másféleséget nagyon finoman szövi bele Csepregi a regénybe; a kalandokra, az izgalomra helyezi a hangsúlyt. Nem is akárhogy! Két szálon vezeti a cselekményt, az egyik Misié, a másikban pedig nagyon titokzatos kifejezéseket használ: Nyomozó, Társ, Célszemély – én is törtem a fejem… A végére természetesen minden kisimul, szinte mesébe illő csodás fordulatoknak lehetünk tanúi.
Megtudjuk még, hogy verset is ír kis hősünk, nem is akármilyet – ennek is nagy szerepe van a történetben –, s nagy örömünkre Csepregi meg is ajándékoz minket vele. Azt is megtudjuk, hogy szomorú, ha nem puszival ébreszti az édesanyja, meg azt is, hogy bár nemrég költöztek ide, mégis ragaszkodik ehhez az otthonhoz, a tárgyakhoz. És még sok mindent.
Igazodva az alsós és kicsit nagyobb korosztály igényeihez, ennek a könyvnek a lapjai is igen változatos külleműek: Gráf Dóra tipográfus különféle szellemes, „olvasásélénkítő” megoldásokat tervezett a könyvbe, amelyet Felvidéki Miklós vidám rajzai tesznek még élvezetesebbé – remekül kiegészítve az író közvetlen, ízig-vérig mai stílusát, szóhasználatát.
Nagy az esély, hogy elnyeri a kis olvasók tetszését…
Csepregi János: Misinek ma rossz napja van
Pagony Kiadó, Budapest, 2024
226 oldal, teljes bolti ár 3490 Ft,
online ár a kiadónál 2967 Ft,
ISBN 978 963 587 7249
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Neked is van olyan napod, amikor minden rosszul sikerül? Misinek ma egyszerűen semmi sem jön össze. Nem elég, hogy el kellett költözniük, és most új iskolába kell járnia, nem elég, hogy már megint egyedül ébred, mert anya és a tesói már elmentek, nem elég, hogy komoly bajt csinál a boltban, ráadásul még az állatmenhelyet is be akarják zárni, és talán régi barátját, Bundást sem láthatja többé!
Nagyon úgy fest, hogy ennél rosszabb már nem is lehetne. Vagy lehet, hogy Misi túl sötéten látja a dolgokat? Lehet, hogy a végén kiderül, hogy ez mégiscsak egy jó nap?












magyaroramegminden
2024.10.17.
???
KedvelésKedvelés