Szerelempatkányok kontra reménykedők | Janecskó Kata: Nők a hálóban

Fazekas Erzsébet |

Nálunk is terjednek már azok az internetes átverések, amelyekben ismeretlen jelentkező próbál kapcsolatokat kezdeményezni a közösségi térben – többnyire randioldalakon, de olykor a Facebookon – megismert címzettel.

A csaló (aki többnyire férfi) először csak szép szavakkal hízeleg a kiválasztott személynek (az olykor fiatal, máskor kifejezetten idősebb nőnek), hogy mennyire megtetszett az őt ábrázoló kép, szöveg alapján. A bókok címzettjéről, talán saját (ön)jellemzéséből, sejteni lehet, hogy egyedülálló, elvált, csalódott, tisztes megélhetése van. Hogy jólszituált, sőt némelyikük elég gazdag is, az majd bónuszként fog később, de elég hamar kiderülni a csaló (angolul scammer, magyar elnevezéssel: patkány) számára. Mégpedig akkor, ha anyagi természetű – egyre szemérmetlenebb összegű – kérései, sorra meghallgatásra találnak.

Ravaszul megtervezett lépések nyomán a pénz nem azonnal szokott terítékre kerülni. Csak némi (általában nem túl hosszú) várakozási idő után. Induláskor a szép szavaké a terep, és a kommunikáció nagyon hamar már egyre mélyebb érzelmek, sőt a szerelem körül forog. A kiszemelt és hazugságokkal elandalított személyek többsége minden szót elhisz, mert el akar hinni. Ritkában azért megesik, hogy megriad az ismeretlentől érkező, túl gyorsan fellángoló érzelmektől. De ha a ’patkány’ úgy véli, sikerült elaltatnia a gyanakvást, egy szinttel feljebb lép.

Miután megbizonyosodott arról, hogy sikerült a préda szívébe férkőznie, következik a valódi cél: a ’kérelmek’ benyújtása. Rajongása tárgyánál azzal áll elő, küldjön pénzt, hogy még többször hívhassa. Vagy hogy korszerűbb eszköz szolgálja kapcsolattartásukat. Vagy hogy repülőjegyet vehessen, mert végre személyesen mutatná ki érzelmeit. A jelzett szándék ellenére végül többnyire (soha) nem jön. A hazugságok tárháza hatalmas, hogy mi minden akadályozta meg az utazást. A jegy ára persze nála marad, s helyette érkezik egy (hamisított) fotó a jegyről. Közben sajnáltatja is magát. Magányos, mert a felesége elhagyta, lelépett egy olyan pasival, aki a legjobb barátja. A gyerek(ek) ellátása viszont rá maradt. Gondjai egyre nagyobbak, vigaszt csak az új szerelem jelent. Közben pénzre volna szüksége a gyerek iskolájára, ruházkodására stb. És ez csak egyetlen változat!, de a lista hosszú.

Magasabb szinten zajlik a kamuzás, ha a pénz a kettejük jövőjét érintő tervek megvalósításáshoz kell. Ebben a menüben a csúcs az, ha a scammer házasságot, összeköltözést tervezve ingatlanba fektetne be, s ehhez kéri az egyre nagyobb összeget – amit sok patkány meg is kap – erősebben a nemzetközi térben, de a hazaiban is. Ez az úgynevezett romantikus csalás vázlata. Persze nem a bűncselekmény ’romantikus’, hanem az a hamis kép, amit ezek a bűnözők festenek az áldozatnak – kettejük kapcsolatáról, az idilli jövőről…

Az átveréseknek ez a típusa egyre szélesebb körben ismert szerte a világban. (Amerikai kutatás szerint 40% a közösségi médiában, 19% a társkeresőn horgászik.) A jelenség mibenlétét egyre több kutatás (főként amerikai, de hazai is) próbálja megfejteni, leírni. Szakemberek – főleg kriminológusok és pszichológusok – keresik annak okát, hogy a szerelmet hazudó elkövetők mitől lehetnek olyan eredményesek (nem szívesen nevezném sikeresnek) az online közösségi térben. Próbálják megrajzolni egyfelől az ő profiljukat, másfelől a vak és naiv áldozatok személyiségét.

A hazai esetek feltérképezésére és az olvasók elé tárására vállalkozott a jogban és a büntetőügyek területén is járatos Janecskó Kata újságíró. Mielőtt rátérek arra, hogy a mélyinterjúk során megismert történetekből milyen tanulságokat vont le a szerző, a témáról szeretnék személyes megközelítésből is beszélni egy kicsit.

Nem véletlenül vettem ugyanis kézbe Janecskó Kata igen izgalmasnak ígérkező kötetét. Muszáj itt megismételnem egy vaskos közhelyet: mindenki éhes a szeretetre, hát még a szerelemre. Nincs a világon olyan ember, aki különleges ajándéknak gondolná a dicséretet, a csábító, meleg szavakat, inkább objektív tényközlésként fogadja, s így is értékeli. Ezért szinte természetes, hogy a megkörnyékezettek nagyobbik részét elámítják a szép szavak.

Szóval előzetesen már voltak információim a jelenségről: így járt egy 70 év feletti nőismerősöm is. Egy nap azzal hívott fel, hogy utolérte őt a leggyönyörűbb szerelem, amit valaha is el tudott volna képzelni. Erre várt egész életében. Ez az, amit sosem kapott meg néhai férjétől. Kérdés nélkül is dőlt belőle a love story. Rajongója a Facebookon talált rá, és már első üzeneteiben ’bevallotta’: beleszeretett a külsejébe. Elvarázsolta a szeméből sugárzó szépség. Benne látja a neki teremtett gyönyörű egyéniséget! Bár ő még 40 sincs, de az életkor nem számít, úgy érzi, végre megtalálta lelki társát…

Levelezésük ekkor már pár hónapja folyt. Telefonon is beszéltek egyszer, de az nagy csalódást okozott. Az illető hangja taszította, az angol tudása alapján úgy tűnt, a szép szavakat a fordító program segítségével fogalmazta, sőt: egy csábításra összeállított gyűjteményből másolhatta ki, hasonlóan a vers-idézetekhez. Aztán észrevette, a válaszokban ismétlődnek a szövegpanelek. Mégis, az arcot nem mutató, kellemetlen skype élmény után is lelkesen várta a leveleket, a reggelente érkező idézeteket, zenéket. ’Szerelme’ azt írta magáról, hogy egy Isztambul mellett felállított olajfúró tornyon dolgozik mérnökként. Nagyon magányos, mert elvált felesége Olaszországban él a kisfiukkal…

Barátnőm számára minden közlés teljesen hihető volt. egészen addig, amíg egyszer drámai közléssel nem jelentkezett. Óriási baleset történt a fúrótornyon, ő nem sérült meg, de a berendezés nagyon. Tönkrement egy értékes alkatrész, s mivel ő volt az ügyeletes mérnök, az ő felelőssége. Nagy kártérítést kell fizetnie, különben elveszíti állását. Nem fog tudni megélni, kisfiát se tudja támogatni. Sürgősen szüksége van ezer euróra. Ki máshoz is fordulhatna segítségért, mint szívszerelméhez.

Barátnőm – beszámolója szerint – egy pillanatig se habozott, hogy nemet kell mondania. Ez azért sem esett nehezére, mert nem volt egy fillérje se. A gyerekeitől nem akart kérni e célra. (Ekkor éreztem úgy, hogy valójában adott volna…) A férfi is így vélhette, ezért könnyzacskókra hatóan folytatta a rémdráma ecsetelését. Folytatta a gyönyörű szerelmi vallomások, az amerikai country-zene, a nagy mesterek festményeiről kimásolt virágcsokrok küldését is.

• Olvass bele!

Ezen a ponton kapcsolódtam a történetbe, és kegyelmet nem ismerően kifejtettem, hogy nagy átverés áldozata lehet. Ne küldjön egyetlen fillért se! És ha ez az ember már ismeri a Fb-profilját, eszébe ne jusson megosztani más személyes adatát. A hölgy büszkén újságolta, hogy ellenállt minden sürgetésnek nem adta meg telefonszámát, lakáscímét. (Kicsit haboztam, hogy elhiggyem, mert azért hozzáfűzte: A napjait bearanyozza, hogy reggeltől estig lesi, mikor kap újabb szép üzenetet.)

Később ismerte el, hogy az illető egy nigériai diák lehetett. Azt is kiderítette, hogy profilképe egy nagyon jóképű dél-afrikai idegsebészé, akinek szakterülete a szerelem/szeretet neurológiája volt. Nem vettem komolyan a továbbiakat, mint ahogy azt sem, amikor így összegezte ezt a scammer love storyt: „Ebből a kalandból nagyon sokat tanultam. Azt például, hogy merni kell az embernek beszélnie az érzelmeiről. Ez jó alkalom és terep volt arra, hogy ezt kockázatmentesen megtehettem. Nagy játék volt. Hiszen ez a férfi azért keresett meg, mert megtetszettem neki és levelezni akart. Én meg belementem a játékba. Lehet, hogy az özvegy nőkre specializálódott. De azt szinte biztosra veszem, hogy őt is megérintette a levelezésünk”… Ki kellett volna ábrándítanom, hogy aligha lehetett így. Végül azért elmentette teljes levelezésüket, mert úgy véli, ez a 4-5 hónap élete érdekes, izgalmas szakasza volt. Ezt viszont nem kétlem…

Csúnya dolog felnőtteknek tanulságot mondani, de vállalom. Minél idősebb, magányosabb valaki, annál éhesebb a szeretetre, így annál könnyebben megvásárolható, becsapható, kiforgatható, átverhető. Talán ez utóbbi őrá nem áll. legalábbis, ha őszinte volt, és valóban nem küldött egyetlen eurócentet sem a szívszerelmének.

A férfi csalódott benne, s néhány hűvös hangú levél után mintha valaki más jelentkezett volna helyette. Az angol szöveg még gyengébb volt, és semmire sem emlékezett a korábban megtárgyalt témákból. Vagyis barátnőm kénytelen-kelletlen felismerhette, hogy egy nemzetközi hálózaton belül adják-veszik az elérhetőségét. Mégsem bánja, mert az ’olajmérnökéről’ szép emlékei vannak.

• A szánandó áldozatok számokban. Kattints rá!

Kedves olvasó, ha neked nincs szerelem-csalók behálózta ismerősöd, akkor most azonnal vedd kézbe Janecskó Kata könyvét. De akkor is tégy így, ha van ilyen barátod, mert számtalan érdekes adatot, háttérinfót ismerhetsz meg. A szerző által összegyűjtött életanyag révén pedig egy ismeretlen, akár számodra is veszélyt jelenthető világ mélységei tárulnak fel.

De ne higgyük, hogy ez a fajta – olykor megkopasztásig menő – lehúzás új keletű. A romantikus csalásnak 16. századi előzménye például a spanyol fogoly mese. A csaló kézzel írt levélben, szóban, közvetítőnek adja ki magát. A mese szerint a spanyol társadalom egy megbecsült tagja rabságban senyved, s a pénz az őrök megvesztegetésére kell. Amint az illető kiszabadul, mesés vagyonát hálából megosztja segítőjével. Az átverés romantikus mellékszálaként gyönyörű lányát hozzáadja a kiszemelt áldozathoz. Janecskó könyve magyar eseteket is sorol a 20. század elejéről. Ezek is azt támasztják alá, hogy a szerelemmel mint eszközzel operáló szélhámoskodás és a csalók a világon mindenütt egyformák.

A scammerek dolgát ma különösen könnyűvé teszi, hogy a net a világ legtávolabbi szegleteibe is elszállítja a híreket, adatokat, így pedig nagyon könnyű másolni egymás gyakorlatát. Számszerűen egyre több a csalás – meg az átverésnek bedőlő megkopasztott áldozat.

„A nagy látencia (a rejtve maradás, lappangás) ellenére lett ez – a zaklatással, a garázdasággal nagyjából azonos mértékben – a leggyakoribb bűncselekmény, a lopás, illetve a betöréses lopás esetei után.” Janecskó Kata azért tud részletekbe menően írni a témáról, mert akadtak nők, akik vállalva még az áldozathibáztatás esélyét is, beszámolnak életük e korszakáról. Szórványosan sikerült is rács mögé juttatni az ál-lovagot. Azért szólalnak meg ők, hogy segítsenek másoknak e hiba (gödör) elkerülésében. Hogy egyesek mégis önként dőlnek a gödörbe, annak egyik okaként a szerző megint csak az ember (szinte végtelen) szeretetigényére utal: „Mikor szólnak manapság az emberhez kedvesen idegenek?”

Janecskó Kata: Nők a hálóban.
A szerelmet keresték, csalókra leltek
21. Század Kiadó, Budapest, 2024
302 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3742 Ft
ISBN 978 963 568 5332

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen – sok nő érzi ezt, amikor az interneten vagy egy különös véletlen folytán megismerkedik egy jó modorú, nagyvonalú és természetesen jóképű idegennel. Aztán mégis elalszik a gyanú és mindent elfeledtet az addig sosem tapasztalt szerelem. De a tunéziai bazár sűrűjében felbukkanó gáláns lovag, az olajfúró tornyokon robotoló özvegy mérnök, vagy a mindig makulátlan külsejű pilóta lépéseit nem a szívük diktálja. Egyetlen céljuk, hogy behálózzák és kicsalják áldozataik pénzét, majd eltűnjenek örökre.
Hányféle arca van a romantikus csalásnak? Mit éreznek a becsapott nők? Hogyan válhat áldozattá szinte bárki? Hogy fest a világ a csalók a szemszögéből? És mi történik akkor, ha egyikük végül beleakad pár belevaló, kemény nőbe?

Janecskó Kata oknyomozó újságíró magyarországi eseteket kutatva járta körül ezt a sokakat foglalkoztató a témát. Börtöncellákban, bírósági tárgyalótermekben és társkereső profilok között kereste a válaszokat; könyvében megszólal csaló és nyomozó, kriminológus, önvédelmi szakértő, pszichológus, és – természetesen – sok-sok nő, akik csak hinni akartak egy mívesen szőtt tündérmesében, de egy csaló hálójába kerültek.