Válasz (majdnem) mindenre ǀ Géniusz kvízkönyv 2.

D. Magyari Imre ǀ

Lelkesen lapozgatom a Géniusz kvízkönyv 2-t, ha nem is tudok válaszolni olyasfajta kérdésekre, mint például az, hogy „Milyen fajtájú kutyával szerepel II. Erzsébet angol királynő az arany jubileumára kiadott emlékérmén?”, vagy az, hogy „Melyik Oscar-díjas színész volt Madonna első férje?” De egy kvízkönyvnek és pláne egy televíziós kvíznek velejárója, hogy játékos, sőt megválaszolhatatlan kérdések is legyenek bennük.

Magam már rég nem nézek tévét, sőt le is mondtam az előfizetésemet (Az M1 így is jön, szerintem akkor is jönne, ha megválnék a készüléktől, mondjuk megjelenne a falon, mint a felirat – na, milyen felirat? és kinek szól? és hol olvasunk róla? és ki festette meg? – a Bibliában), így tehát, ha hazajövök, akár kéz- és agymosás után hajthatnám rémálomra fejem, de résen vagyok. Vagy talpon, és igyekszem azon is maradni. A készüléket nem dobom ki, ha már összegyűjtöttem néhány DVD-t, nézem őket, de szigorúan csak őket, a múlt e kerek relikviáit – hol készült az első DVD? és minek a rövidítése a három betű? és hogy fogom őket nézni, ha elromlik a lejátszó?

Igazából nem lettem én a televízió megszállottja, a vetélkedőket se nagyon néztem, de ha beléjük pillantottam olykor, el tudott kapni a játék izgalma. És örültem, hogy a televízió végre a műveltséget terjeszti; én ennek tudok örülni. Kapcsoltam, Elmebajnokság, Van benne valami, Szerencsekerék, Egri, Rózsa, Vágó, Vitray, ezek azért az 1957-ben megindult magyar televíziózás jó – olykor legjobb – pillanatai közé tartoznak. Gyerek- vagy kamaszkoromból emlékszem egy matematikusra (?), aki fejből idézte a 17. században élt Gyöngyösi István Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága című művének néhány, Zrínyi Ilona szépségét leíró szép sorát (Az orcái rózsák, nyaka alabástrom, / Magakelletése szívet győző ostrom…) Ezt ma már egy fantasztikus regényből is kihúzná a szerkesztő, mondván, teljességgel hihetetlen. És nem tévedne: a műveltség mára értékét vesztette. Egy szűkebb kör számára fontos, ennek a tagjai mennek el mondjuk a Galilei nyílt próbájára az Örkénybe. Tarol a populáris kultúra, s még örülhetünk, hogy a middlebrow, a középfajú kultúra is játszik. Krúdyt – vagy Gyöngyösit – persze mindig kevesen olvasnak, de azért nem mindegy, hogy hányan.

Az okokon most nem töprengenék hosszan, nem ez a feladat.

Annyit azért elmondanék, hogy magam, teljesen korszerűtlenül, rendkívül fontosnak tartom a műveltséget, amin természetesen nem bemagolt száraz adatok raktározását értem. Lehet tudni, hogy Petőfi mely helyeken járt iskolába, Aszódtól Selmecig – de minek? Azon elgondolkodni viszont, hogy ez a túlzott változatosság miként hatott a személyiségére, már egyáltalán nem felesleges.

A műveltség alapvetően otthonossá teszi a világot körülöttünk. Mindannyian ismerjük azt a kíváncsisággal vegyes szorongást, ami egy idegen városban fog el bennünket. Itthon tudjuk, merre van a közért, a fodrász, a könyvesbolt, a posta (bár a postát mostanában…), a papírüzlet, a mozi, a színház, nem tévedünk el. Külföldön, egy ismeretlen helyen… Álltam már Párizsban a hajnali utcán, nem tudva, hogyan jutok vissza a szállodába, ahonnan könnyelműen elindultam kávét keresni. És a műveltség védelmet is jelent: aki művelt, kevésbé átverhető, kevésbé megtéveszthető. Mert felismeri, hogy át akarják verni. Látott már ilyet, hallott már, olvasott már ilyesmiről.

S végül a műveltség, a kultúra menedék is: ha felteszek egy Beethoven-szimfóniát, át tudok lépni egy másik közegbe, ki tudom zárni azt, amelyikből jövök. „Még jó, hogy vannak jambusok és van mibe / beléfogóznom” – írta József Attila utolsó verseinek egyikében, a Szürkületben. Ma már fájdalmas öniróniát is érzek ebben a mondatban, hisz a jambusokba, tudjuk épp a költő sorsából, csak ideig-óráig lehet megkapaszkodni – de addig lehet, s ez életet is menthet.

Maga a kvízkönyv kettő, aminek borítójáról Gundel Takács Gábor mosolyog ránk, újabb négyezer izgalmas kérdést tartalmaz, akárcsak a kvízkönyv egy. A kérdéseket tizenegyen írták, a szerkesztő Neumann Viktor. Az előszót, ahogy illik, Gundel Takács jegyzi: „Amikor ez a könyv megjelenik, Önök már a műsor negyedik évfolyamát kísérhetik végig az ATV képernyőjén…”, és ez pompás eredmény. Úgy látszik, sokan szeretnek játszani és feltehetően még többen nyerni, akár játék, azaz kockáztatás nélkül is, de ebbe ne menjünk bele. Figyeljünk inkább a játékvezető szavaira: „A Géniusz tanulsága az is, hogy soha nincs veszve semmi, vert helyzetből is talpra lehet állni. … És ha esetleg mégsem nyerünk, akkor is játszottunk egy jót. Mert végül is ez a lényeg.” Ez, valóban.

A játékot szerintem, a szabályok kreatív átalakításával, játszhatják ketten, négyen, hatan, sőt játszható egyedül is, még újabb kérdéseket is kitalálhatunk. A 4000 kérdésből 2700 tematikus bontásban olvasható, a tíz témakör: élővilág, zene, földrajz, sport, nyelv és irodalom, film és televízió, történelem és közélet, életmód, tudomány és technika, bulvár. A fennmaradó 1300 vegyes blokkba soroltatott, egy-egy blokk tíz-tíz kérdést tartalmaz. Igazán kiváló alkalom, hogy műveltségünket, ami általában kisebb, mint gondoljuk és csak egy-két területen mélyebb, bővítsük, gyarapítsuk, vagy éppen növeljük. Fontos, hogy a kötetben a helyes válaszok is szerepelnek, nem kell álmatlanul hánykolódnunk, hogy hány centiméterre kell állnia a dobónak a táblától a dartsban.

Nekem is illik elárulnom a válaszokat az elején feltett kérdéseimre: 1. Mene, tekel, ufarszin (arámi nyelven), azaz Megszámláltattál, megmérettél és könnyűnek találtattál; 2. Belsazár király előtt jelent meg a palotája falán, ahol a jeruzsálemi templomból rabolt kelyhekből itatta ezer vendégét egy lakomán – meg is ölték még aznap éjszaka; 3. Dániel próféta írta meg könyve ötödik részében; 4. Rembrandt, én legalábbis rá gondoltam.

Az első DVD-k pedig az 1990-es évek közepén készültek, a rövidítés feloldása: Digital Versatile (többcélú, sokfunkciós) Disc. Hogy valami fontosat is mondjak.

Neumann Viktor (szerk.):
Géniusz kvízkönyv 2.
Újabb 4000 izgalmas kérdés
21. Század Kiadó, Budapest, 2024
448 oldal, teljes bolti ár 5990 Ft,
online ár a kiadónál 4499 Ft,
ISBN 978 963 568 5233

******

A könyv kiadói fülszövege

Magyarország kedvenc műveltségi vetélkedője, a Televíziós Újságírók Díjával kétszeresen is elismert Géniusz a tévék képernyője után a könyvesboltok polcain is tarolt. A Géniusz Kvízkönyv sok ezer tudásra szomjazó, játékos kedvű olvasónak szerzett tartalmas perceket; segítségével családok, baráti társaságok élhették át a tudásalapú kvízbajnokságok élményét.
A műsorvezető, Gundel Takács Gábor ajánlásával 2024 őszén az új évad premierjével egy időben 4000 vadonatúj kérdéssel megjelenik a Géniusz 2. Kvízkönyv, hogy ismét bizonyítsa: A tudás szórakoztat!