Eredeti másolat | Syrie James: Az elveszett Jane Austen-kézirat

Tóth Zsuzsanna

Jane Austen most is meggyőzött – még másolatban is. Merthogy Syrie James új könyvének igazán izgalmas részét az Austen modorában írt, tőlünk időben távoli, mégis eleven lüktetésű történet adja. Rebecca Stanhope, a lelkészlak békéjében felnőtt leány és édesapja megpróbáltatásairól kapunk már-már édesbús, ám mégis az elevenség érzetét adó mesét. Mondhatnánk pedig, hogy mi közünk ma már ehhez a világhoz, hol vannak mai erkölcseink annak a kornak erkölcsétől – na, persze, az sem volt fenékig tejfel –, mégis szép mese, amit kapunk. Tanulságos.

Úgy tűnik, vannak művészek, akik eredetit nem nagyon tudnak alkotni, ám csodálatos másolatokat képesek készíteni. Furcsa dolog ez. Mesterek, méghozzá a javából, akik képesek úgy utánozni egy-egy zsenit, hogy csak a legértőbb szemek veszik észre. (Mivel nem ismerem Syrie James eredeti alkotásait, lehet, hogy feltételezésem alaptalan, és izgalmas, egyéni, saját hangja van. Ám magyarul, legjobb tudomásom szerint, csupán három könyve jelent meg, s mindhárom fikcióban valaki mást utánoz, Charlotte Brontёt, illetve kettőben is Austent.) Syrie James méltósággal és vállaltan alkot Jane Austen stílusában. A Stanhope család története közelíti a legjobb Austen-regények színvonalát. Jók a jellemek, kidolgozott szituációkat kapunk, és minden szál elvarratik, ahogy kell.

A romantikusabb lelkű olvasók megkapják a szerelmi bonyodalmakat is – mint mindig – szépen, jó ritmusban, megfelelő érzelmi feszültséggel adagolva. Mindezt Austenre jellemző egyszerűséggel, tisztasággal, humorral, sőt némi iróniával fűszerezve. És ugye nem kell mondanom, hogy minden mese akkor igazi, ha jó véget ér? (Nem árulom el a titkot, de megéri izgulni.) Austen világa ezúttal is meggyőző, a művelt és éles szemű vidéki papkisasszony most is olyan figurákat láttat, akik a maguk plasztikus teljességében jelennek meg. Külön érdekesség, hogy vonzó háttérként megjelenik Bath is, ahol az írónő is töltötte családjával egy életszakaszát, de jellemző lakóikkal együtt a sokkal zártabb kis falvak is, amelyeket Austen remekül ismert.

Az elveszett és megkerült Jane Austen-kéziratot Syrie James igazán sziporkázóan teszi az olvasó elé. Problémás viszont, hogy kerettörténetet is írt hozzá. Nyilván forgatókönyvírói gyakorlata késztette erre – meg valahogy el kell adni a másolatot is. De itt már komoly gondjaim vannak a fiatal szerző kvalitásaival. A keret főhőse ugyanis alig hitelesebb egy szappanopera szereplőnél, és mesébe illő szerencséje, gyors sikere, meg szerelmi élete is körülbelül annyira hihető. Ráadásul a keretjáték fordításába csúnya mondattani hibák is belecsúsznak – holott Nádasdy Vilma munkája egyébként igen színvonalas, és különösen az Austen-ihlette részben: kiváló.

Syrie James forgatókönyv-írói sikereit hátrahagyva kezdett írói karrierbe. Jane Austen és Charlotte Brontё élete által ihletett fiktív regényeivel gyorsan népszerű lett. Amerikában bestsellernek számító könyveit eddig 18 nyelvre fordították le, legjobb tudomásom szerint hárommal a hatból már találkoztunk idehaza, Charlotte Brontё titkos naplójával, Jane Austen naplójával és ezzel az Austen imitációval.

Ha igaz, amit a keretjáték Samanthája gondol – mármint hogy „az eltűnt kézirat”, tehát a hat teljes regény és néhány különféle rövidebb, hitelesített munka után „újonnan felfedezett Austen-mű világméretű Jane-őrületet robbantana ki” –, akkor Syrie James könyve – függetlenül a saját lektűr minőségétől – komoly szolgálatot tesz Jane Austen ismertségének. Ez pedig nagy-nagy pozitívum.

Syrie James: Az elveszett Jane Austen-kézirat.
Cor Leonis Kiadó, 2013

• Olvass bele!

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Samantha McDonough alig hiszi el, amit lát – azt meg pláne nem, hogy mekkora szerencséje van. Egy kétszáz éves verseskönyv felvágatlan lapjai közé dugva egy levélre bukkan, melyet meggyőződése szerint Jane Austen írt. A levélben szó esik egy kéziratról, aminek sajnálatos módon „a devonshire-i Greenbriarben nyoma veszett”.

Lehetséges, hogy létezik egy ismeretlen Jane Austen-regény, ami csak felfedezésre vár? Ki tudna ellenállni a kísértésnek, hogy a keresésére induljon?

A gyönyörű, több száz éves Greenbriar birtokra érve Samanthának nincs könnyű dolga, amikor meg akarja győzni Anthony Whitakert, a jóképű, ám hajthatatlan tulajdonost arról, hogy kutassák fel az elveszett Austen-művet – egészen addig, amíg szóba nem kerül, hogy a kézirat akár több millió dollárt is érhet. Az eddig ismeretlen kézirat megtalálása és elolvasása után Samanthát és Anthonyt azonnal magával ragadja Rebecca Stanhope, a falusi lelkész lányának története, aki kalandjai során keserédes leckéket kap az életről és a szerelemről. Ahogy a múlt újonnan felfedezett meséje lassan feltárul előttük, a jelenben is szövődik egy történet, amitől talán mindkettejük élete örökre megváltozik.

Fordította: Nádasdy Vilma

Syrie James: Az elveszett Jane Austen-kézirat.
Cor Leonis, 2013
352 oldal
ISBN 978 963 895 7276