Írta: Cserhalmi Imre
Nem szokatlan, hogy a regényíró az emlékezés közegét választja. Természetesen nem történelmet ír, amikor a múltját a jelenébe emeli át. Elmegy gyerekkora színhelyére, és szemügyre veszi, amit akkor látott vagy nem látott, értett vagy nem értett, tapasztalt, szeretett, utált, megélt vagy nem. A Nobel-díjas William Golding ifjúkori regényének hőse, Sammy Mountjoy festőművész német hadifogságból szabadulva, tehát a második világháború után látogat gyermek- és ifjúkora színhelyére, ahol szembesül a ténnyel, hogy – szenvedélyes, őszinte szerelemmel – elcsábított, majd megcsalt és elhagyott szerelmese, Beatrice elmegyógyintézetben élő halott.
A regény tulajdonképpen válaszkeresés az őszintén önmarcangoló kérdésre: áldozatának kell-e tekintenie őt, s ha igen, hogyan tehette azzá? Milyen volt a koruk, s benne az életük? Mire a regényvégi, elmegyógyintézeti jelenethez érünk, feltárul gyermekkorának sivár világa: érzelemszegény felnőttek, közösségeken kívül rekedt gyerekek, álszent, rögeszmés, tehetségtelen egyháziak és pedagógusok, és a szegény települések más, jellemzően kevés vonzó tulajdonságot hordozó alakjai.
Az író természetesen senkit sem vádol, senkire sem neheztel útkeresése vargabetűiért. Miliőt, életmódot, sorsokat ábrázol csupán. Korhoz kötött történeteiben kortalan emberi kapcsolatok és erkölcsi dilemmák fogalmazódnak meg erős érzelmi töltéssel és intellektuálisan is lenyűgöző láttató erővel. Tekintve, hogy a főhős művész, magától értetődik az érzékenysége, pillanatig sem szünetelő kreatív szkepszise, megingathatatlan és olykor túlfűtött igazságkeresése. Nem csak természeti tájak és lakott területek helyszíneit ábrázolja a festő természetes éleslátásával, hanem a lélek – mások számára talán rejtett – rezdüléseit, az emberi sorsok logikus logikátlanságait, indokolt indokolhatatlanságait is. S mindezekben a felelősségvállalás terhének, a szabadságvágy lehetőségeinek és korlátainak, a döntések érzelmi és ösztönös indítékainak személyes motívumait és társadalmi meghatározottságát vizsgálja, ma is izgalmasan elmélyült élményt kínálva.
Az Európa Könyvkiadó által megjelentetett Golding művei sorozat utolsó darabja ez a regény, amelyet egyébként 26 évvel ezelőtt kiadott az akkori Magvető Könyvkiadó is, a Világkönyvtár elnevezésű sorozatában. Megjegyzendő, hogy Báti László akkori fordítása mára semmit sem vesztett erejéből, élvezetességéből. A világszerte ma is olvasott írónak egyébként szerencséje van magyarországi tolmácsolóival; például a Beavatás című regényét az Árkádia 1983-as kiadásában Göncz Árpád fordította.
William Golding: A vétkes visszanéz
Európa Könyvkiadó, 2012
261 oldal
ISBN 978 963 079 4503
»William Golding: A vétkes visszanéz – megvásárolható a polc.hu webáruházban.«












Posted on 2012.12.01. Szerző: olvassbele
0