Megmaradás | Saul Bellow: Sammler bolygója

Posted on 2012.08.30. Szerző:

0


Írta: virginiawoolf

Mit tehet olyankor egy ember, ha kiírják az életből, és mégsem hal meg? Kitápászkodik a tömegsírból, kinyitja épen maradt szemét, és vesz egy nagy lélegzetet. Folytatja, újrakezdi, tovább csinálja azt a valamit, amit jobb híján létezésnek hívunk. Mondják, hogy aki volt odaát, másként látja a dolgokat, mint mi többiek. Nos, Saul Bellow holokauszt-túlélő hőse, valóban többet vesz észre a világból félszemmel is, mint mások szemüvegben. Ebbe a sajátságos lélekuniverzumba viszi el az olvasót a Sammler bolygója, mely csipetnyi fekete humorral és bölcs iróniával megírt sorstörténet, halálon innen, életen túl.

„…Ha az élet nem több kérdés-feleletnél, legyen szó kiművelt értelmiségről vagy koldusról, akkor szánalmas kínlódás az egész. És ha az életben nincs semmi jó, akkor kérdés-feleletre redukálódik. Oda-vissza. Ráadásul rosszak a kérdések. És a válaszok is rémesek…”

A szomszédék Zsuzsikája, nem ír, nem olvas, következésképp nem is szemüveges. Akkor mit csinál naphosszat? Nos, jobb híján csavarog. A napokban fogta magát, és világgá ment. Ezt onnan tudom, hogy olyan iszonyú ricsaj támadt az udvarban, amire kénytelen voltam felfigyelni. Relatíve gyorsan megérkeztek a rend fiatal őrei is, és tisztes igyekezettel jegyzőkönyvbe vették, hogy ekkor és ekkor eltűnt egy 12 éves kislány. A pesti bérházban közben mindenki mondta a magáét, és olyan rettenetes mondatok is elhangoztak, hogy mi mást tehetett volna ez a szegény roma gyerek, amikor az anyját sosem látja, az apjáról meg jobb nem is szólni. Ironikus, hogy amikor éppen lekurvázzák valakinek az anyját, és még senkiházinak sem nevezik az apját, arra kínosan ügyelnek, hogy nehogy kicsússzon a cigány szócska. Pedig nincs ezzel semmi baj. Mitől szebb, jobb vagy életképesebb a roma, mint a cigány? Nem ezen múlik. A valódi probléma az, hogy egy kiskorúnak nyoma veszett, ami még a regényidőt is felülírja.

Szó mi szó, nem hagy nyugodni Zsuzsika sorsa. Hol lehet, mi történt vele, elrabolták… vagy? Nem, nem! Abba ne is gondoljunk bele, mert most ugyebár boldog békeidő van. 2012 nyár végén nem deportálják, nem gyilkolják halomra a zsidókat, cigányokat, másként gondolkodókat. Itt és most, demokratikus rend uralkodik, ahol az egyénnek szabad akarata, satöbbije van. Egyetértünk, mondjuk, de ez a 12 éves kislány mégiscsak eltűnt. Reméljük, hogy szabad akaratából vált köddé, és még sötétedés előtt előkerül. Addig pedig még 3-4 óra maradt. Szűken.

Elnézést kérek mindazoktól, akik időközben türelmüket vesztették, és azon mérgelődnek, hogy mit hablatyolok itt össze-vissza, amikor nekem eredetileg más a feladatom. Tény, hogy egyszerűbb lenne, Sammler bolygójába dugni a fejem, de nem tehetek róla, miközben Saul Bellow könyvének minden egyes sorához írtam lábjegyzetet, nyugtalanít ennek a kislánynak a holléte. Folyton magam előtt látom a szülők megkövült arcát. Valahogy mindig belecsúszik a hétköznapi a fikcióba, és kölcsönhatásba lépnek, mert olykor a jelen történése elképzelhetetlenebb, mint a regényvalóság. De hova meneküljek? Ezúttal a »Hova tűnt Zsuzsika?« kérdés elől – Sammler planétájára.

Saul Bellow eredetileg több mint negyven évvel ezelőtt, 1969-ben megjelent könyve többszörös idő- és szellemutazás. Miközben a regény a szexuális forradalom, a Holdra szállás évében, a nagy forrongások idején játszódik, a fő(anti)hős, Artur Sammler gondosan berendezett belső univerzumában komótosan éli mindennapjait. Helyesebben szólva, megállítja az időt: elmélkedik és összegzi a megéltségeit (fordító: Dezsényi Katalin). Az angliai boldog békeéveket, amikor a harmincas években a brit kulturális élet színe-javát ismerhette, újra és újra elemzi a holokauszt privát szörnyűségeit, de a közelmúlt pillanatait is folyamatosan górcső alá veszi. Akkor kerül bajba, amikor a passzív szemlélődő szerepkörből kizökkentik. Egyfelől ő maga is tehet erről, hiszen akarva-akaratlanul meglátja a visszásságokat. Ez a megjelenésében is talpig úriember ugyanis szó szerint képtelen elfordítani a tekintetét, amikor például észreveszi egy néger zsebtolvaj ténykedését. Ha úgy tetszik, ez a vizuális kaland alaposan felforgatja a lelke nyugalmát, mert a bűn és bűnhődés (örök) raszkolnyikovi kérdését juttatja eszébe. Gyorsan hozzáteszem, a megfejtés éppúgy benne van (vagy éppenséggel nincs) Dosztojevszkij száz évvel korábban írt regényében, mint Bellow könyvében.

Saul Bellow

Artur Sammlert ugyanakkor éppúgy bosszantja az is, amikor egytől egyig különutas rokonai kényszeresen megosztják vele legintimebb titkaikat. Mi több, mindenki tőle, a holokauszt-túlélőtől várja a (végső) bölcs megoldást. Mindannyiuk közül a legsúlyosabb eset a saját félbolond lánya, aki miatt szinte bohózatba illő bonyodalmakba kénytelen bocsátkozni. Mr. Sammler azonban ezt is túléli, mint ahogyan nála jóval fiatalabb és szeretett unokaöccsének halálát is. Miközben folyamatosan testi-lelki akadályokba és próbatételekbe ütközik, ismételten felteszi magának a kérdést: létezik-e számára olyasmi, amit életfeladatnak lehetne nevezni? Saul Bellow erre nagyon pontos választ ad – de amíg ez kiderül, nem árt nagyon türelmesnek lenni.

Utóirat: Olvasom, hogy „Bellow antihősei szüntelen csalódások áldozatai, olyanok, akik vég nélküli kudarcra ítéltettek, de ennek ellenére hősök maradnak, mert sohasem adják fel azokat az értékes tulajdonságaikat, amelyek az embert emberré teszik.” Most akkor hősök vagy sem? Egyáltalán mit jelent az, hogy (anti)hős? Álnaiv kérdések ezek, tudom én, hogy is ne tudnám, de talán nem feleslegesek. Azt persze gyorsan leszögezhetjük, hogy Artur Sammler, vagy a cigány/roma szomszéd kislány (tudják, az eltűnt gyerek) nem hős, csak a saját sorsának viselője. Így vagy úgy. Lehet, hogy a történelem valóban csak folyton körbeforog, és Zsuzsika éppúgy áldozat, mint Artur Sammler. Máskor, máshogyan, de mindketten vesztesei A világok harcának.

[Pszt! Utóirat #2: Időközben Zsuzsika előkerült. Banális megoldása volt az ügynek: szomszédolt. Erre most mit lehet mondani? Talán elég lett volna a szülőknek fél szemmel átpislantaniuk a gyerek nagynénjéhez… Ó, bárcsak mindig minden ilyen egyszerű lenne! De akkor mi szükség lenne Mr. Sammlerre?]

» Saul Bellow: Sammler bolygója – megvásárolható a polc.hu webáruházban.«