Bábhattyúk bábtava | Hattyúk tava – Budapest Bábszínház

Írta: Bedő J. István

Operaszínpadról táncolt át a bábszínpadra a hattyúhercegnő. Október 8-án mutatja be a Budapest Bábszínház a szép mesét, amivel a szülők általában csalogatni szokták balettestre nagyobbacska gyerekeiket (a kisebbeket a Diótörővel).
Az Élet és a Halál birodalmának határán időtlen idők óta létezik egy tó, ahol titokzatos dolgok történnek – a Hattyúk tava. Nem tudhat róla más, csak az, akinek szívében egyszer már megszólalt a vágy édes-szomorú dallama. Szigfrid herceg lelkében is régóta ott kavarog. Közeleg a perc, amikor menyasszonyt kell választania, és el kell foglalnia helyét a trónon, ő azonban magányosan bolyong a tó partján.
Egy különös éjszakán találkozik valakivel, aki felismerve benne megmentőjét, felfedi előtte a Hattyúk tavának titkát. Szigfrid beavatottá válik, megismeri az igaz szerelmet és megtapasztalja a különbséget álom és valóság között.

Bábszínpadi hattyúk tava

A muzsika Csajkovszkijé. Az orosz romantikus zeneköltő dallamai hangzanak fel A hattyúk tava bemutatóján, a Budapest Bábszínházban, október 8-án este. A történetet az operaházi színpadról hatvan esztendeje ismerheti magyar közönség a szerelembe eső herceggel, akit a hajnalonta hattyúvá varázsolt Odett bűvöl el, s a hasonmásként megjelenő Odília téveszt meg. De a titkot rejtő tónál nem lesznek tütüben spiccelő balerinák, nem változnak fehér tollú, kecses madarakká.

A mesének nem egy változata született már, népmeseként is járt szájról szájra, tollforgatók tettek hozzá, vagy vettek el belőle. Az álom és a valóság, sőt az élet és a halál mezsgyéjén jár a sugallatos költőiségű mese. Most Góczán Judit írta át bábszínpadra a rendező Balázs Zoltán keze alá, akinek bábszínházi munkássága egyre gyarapodik – a Faust-előadás után – e színházban is, a színi egyetemen is. E járatlan utat felderítő interpretációt koreográfusként Szöllősi András is segíti mozgás-kompozíciókkal. Az „év díszlettervezője” címet tavaly elnyert, huszonéves Polgár Péter a puritán ízlésű díszletet, a szintén fiatal Horányi Júlia a jelmezeket igazítja a filozófiai tartalmak felé mutató játékhoz.

A bábtársulat színe-java adja talentumát az előadáshoz, amelynek legfőbb „játékszere” a legyező – ha úgy tetszik: mindentudó bábja, animált tárgya. A szereplőgárda élén, annak „doyenjeként” Blasek Gyöngyi áll, aki kulcsszereppé emeli az Öregasszony alakját. A herceg alakjában mutatkozik be a színi egyetemista Hoffer Károly, Odettet a szintén egyetemista Makra Viktória játssza, Radics Rita mellett. Odíliát is ketten alakítják, Karádi Borbála és Rusz Judit. Az ellenlábas Rőtszakállt Pethő Gergő adja, az anyakirálynőt Papp Orsolya.

A bemutató a társulat klasszikus zenére született előadásainak sorába illeszkedik: A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi, A varázsfuvola, a Petruska vagy a szintén Csajkovszkij zenéjére épülő Diótörő.

Csajkovszkij: A hattyúk tava
Bábszínpadra írta: Góczán Judit
Díszlet: Polgár Péter
Jelmez: Horányi Júlia
Koreográfia: Szöllősi András
Asszisztens: Kalmár Éva

Szereposztás:
Öregasszony Blasek Gyöngyi
Rőtszakáll Pethő Gergő
Szigfrid Hoffer Károly e. h.
Beno Szolár Tibor e. h.
Udvarmester Kemény István
Bolond Bánky Eszter / Márkus Sándor e. h. / Tatai Zsolt
Királynő Papp Orsolya
Odett Makra Viktória e. h. / Radics Rita
Odília Karádi Borbála / Rusz Judit

Rendezte: Balázs Zoltán