Szász Máté: A szépségápolás sötét titkai (részletek)

Előszó

Rémálmaimból eltűntek már az ágy alól a bokámért kinyúló bohócok, nem üldöznek jegesmedvék, és nem zuhanok le égig érő tornyokból. Mióta a gyermekeim megszülettek, aggodalmaim reális, valósághűen éles pengévé kovácsolódtak, amelyhez az üllőt az eleve aggodalmas, mindig a lehető legrosszabbra számító elmém, a vad kovácsot pedig a környezetemből folyamatosan felém áradó rossz hírek szolgáltatták.

A küldetésem meglehetősen egyszerű: szeretném, hogy a gyermekeim egészségesek maradjanak. Szeretném elkerülni az egyre fiatalabb korban támadó autoimmun, daganatos és pszichiátriai betegségeket, amelyekről annyi, megrázóan közeli történetet hallok. Ezek hátterében pedig a minden irányból felénk áramló kémiai és információs toxinok munkáját sejtem.

A számtalan mérgező hatás közül a legfontosabbnak, a legalattomosabbnak a kozmetikai szerekben, krémekben, kencékben, parfümökben megbújó káros vegyületeket tartom. A mikroműanyagokért senki nem rajong, a tartósítószerek jelenléte a legtöbbünk számára már vörös zászló. De a csodálatos illatok, a fénylő bőr, az igézően kontrasztos szemek…, ó, igen, azok rabul ejtettek minket.

Bizony, rabul ejtett minket saját szépségünk, és életünk minden egyes napján ábrándos tekintettel kenjük magunkra az ehhez szükséges, sokszor toxikus kellékeket. Ezért szól első könyvem erről: a szívünknek legkedvesebb mérgeinkről, a kozmetikumok titkos világáról.

Bevezetés – A vegyszerek kora

Nehéz megjósolni, hogyan fogják utódaink elnevezni a 20. század második felével kezdődő rövid, de a teljes földi élővilágot átformáló néhány évtizednyi időszakot. Hallottam már tippeket, amelyek szerint a Mesterséges Intelligencia Korának vagy a Konnektivitás Korának hívják majd, de az a világ, amelyben a vizeletünkből származó koffein koncentrációja az európai tengerek vizeiben már megközelíti az 1 mg/litert, nos, nem kizárt, hogy a Toxicikultúra Koraként vonul be a történelembe. Egy megtizedelt lakosságú, elszennyezett bolygó történetébe.

Bevezetőmet nem véletlenül kezdem ennyire baljós szavakkal. Tudósok ezrei hívják fel a figyelmünket arra, hogy az ipar és a fogyasztás robbanásszerűen és helyrehozhatatlanul alakítja át világunkat, s ennek egyik fontos komponense az emberi ésszel felfoghatatlan mértékű vegyipari elszennyezés.

A globális mezőgazdaság évente 2 millió tonna peszticiddel, azaz egészségre potenciálisan káros növényvédő szerrel árasztja el földjeinket. Ha ezt a mennyiséget leosztjuk a szárazföldek teljes felületére, akkor négyzetméterenként 14 mg-os mennyiséget kapunk. Ennyi toxint locsolunk bolygónk minden egyes négyzetméterére, minden egyes évben csak mezőgazdasági céllal. Szüleim gyermekkorában a globális vegyipar mintegy kétszázezer eltérő vegyületet ismert, törzskönyvezett és hozott forgalomba. Mára ez a szám kétszázmillió! Egyetlen emberöltő alatt az ipar által előállított, törzskönyvezett és felhasznált vegyszerek sokfélesége az ezerszeresére nőtt. Naponta átlagosan 7 új vegyületet fedezünk fel, törzskönyvezünk és állítunk a vegyipar szolgálatába. Nincs az a hatóság, nincs az a toxikológiai kapacitás, amellyel mindezek hatása akár csak megbecsülhető lenne. A fejlődés üteme már nem is fékevesztett lovas kocsira hasonlít, hanem valami egészen apokaliptikus száguldásra.

A mindennapi életünknek láthatatlanul, akaratlanul, de rendkívül kellemes módon lett része ez az elképesztő vegyszeráradat. Szeretjük ezeket a vegyszereket, és különösen szeretjük a toxikus hatásúakat, a mérgeket.

Szász Máté: A szépségápolás sötét titkai
Legkedvesebb mérgeink sorozat
Jaffa Kiadó, Budapest, 2026
240 oldal, teljes bolti ár 5499 Ft