Hallottál már a Macrochelys temminckii-ről? | Mészöly Ágnes: A keselyűteknősök rejtélye

H. Móra Éva | 

Nem lehet okuk panaszra azoknak a kiskamaszoknak, akik új olvasmányokra vágynak: sorra kerülnek a boltokba az egyre frissebb ifjúsági regények. Mészöly Ágnesnek a közelmúltban megjelent – sokadik – nekik szóló könyve ráadásul a Balatonon játszódik. Kell ennél hangulatosabb olvasnivaló nyárra?

A Titkos Társaság – bár ez a név csak a regény utolsó lapjain hangzik el – négytagú: Tomi, aki egy fura véletlennek köszönhetően kerül a Balaton-partra (erről majd később), valamint a hármasikrek: Tamara, Tímea és Tícia alkotják. Egy bűnügyet igyekeznek felderíteni, természetesen titokban, ebből aztán sok galiba származik, majd ezeket szigorú szülői büntetések, eltiltások követik. Persze a gyerkőcök tovább folytatják a nyomozást, még nagyobb titokban…

A rejtély pedig a következő: hogy kerülhetnek a Balatonba a keselyűteknősök, ezek az Amerikában őshonos állatok? Úgy, hogy valaki titokban tenyészti, hogy aztán jó áron eladhassa őket. Ez több szempontból is bűncselekmény, hiszen a vérszomjas ragadozó képes az egész Balaton ökológiai egyensúlyát felborítani, másrészt pedig a tenyésztés körülményei kimerítik az állatkínzás fogalmát. Néhány szökött példány fel-felbukkan a tóban, de mivel igen szapora állat, komoly veszélyt jelent a jövőre nézve.

A végkifejletet nem árulhatom el, de még a gyanúsítottként szóba jöhető szereplőkről sem ejtek szót. Inkább arról: hogyan is csöppent Tomi és családja egy ózdi, hatodik emeleti másfél szobás albérletből Sóstóra, méghozzá állandó lakosként? Mesébe illő fordulattal. Sokan álmodunk arról, hogy valahol, a világ másik felén él egy ismeretlen nagynéni vagy nagybácsi, aki minden vagyonát ránk hagyja… Nos, majdnem ilyen történik Tomiékkal. Nagyon szűkösen élnek, a fiúnak ráadásul nincs is igazi barátja, mert álmodozó természetű, a valóság elől könyvekbe menekül. És egyszer csak felbukkan Amerikából egy távoli rokon, aki mesés vagyont örökölt, valamint egy sóstói házat. Amália néni hazaköltözik, és öreg napjait Tomiék családjával kívánja tölteni – cserébe a gondoskodásért, de előbb a házat kell felújítani.

• Olvass bele!

A ház meg… – inkább nevezhető elvarázsolt kastélynak. Vagy még inkább kísértetkastélynak. Sok munka lesz vele, és kezdetben Tomi nem is érti, hogy ha ilyen gazdag a néni, miért nem munkásokkal dolgoztat. A válasz csak egy kis része Amália néni örökös, éber nevelő hajlamának: Azért, mert azt érezzük a magunkénak, amiért megdolgoztunk. A hölgy rokonszenves keveréke a tiszteletre méltó, finom úrinőnek és a tipikusan harsány, eltúlzottan feltűnő kinézetű, idős amerikai nőnek. A szerző igen alaposan részletezi a megjelenését: a – hétköznap viselt! – csillogó, flitteres ruhát, a gondosan összeválogatott, kalappal kiegészített strandöltözéket, a kristályokkal kirakott telefonját, a mindig kifogástalan – és világoskék – frizurát. Ugyanakkor fáradhatatlanul javítja, csiszolja környezete modorát, elvárja a tiszta artikulációt, és ki nem állhatja, ha valaki közbeszól, amikor a másik beszél. Kedvenc idézete egy régi közmondás: Manners maketh man (mai angolsággal Manners make the man) – azaz a modor teszi az embert. (Habár ismertebb a Buffon-féle megfogalmazás: A stílus maga az ember.) Ez a szemlélet aztán ragadósnak bizonyul: Tomit is ki tudja menteni több forró helyzetből.

Csakhogy a néni jelleme nem merül ki ennyiben. A gyerekeket alaposan meglepi azzal, hogy cinkosukká válik, segít a titkos tervek végrehajtásában, falaz nekik szüleik előtt – természetesen miután meggyőződött a kis nyomozók igazáról. Érdekesség még vele kapcsolatban, hogy a legelképesztőbb körülmények között is képes teát főzni a számtalan fajta, minden alkalomhoz megfelelő teagyűjteményéből. És képzeljék el: mindenkit magáz, a gyerekeket is!

A gyerekszereplők Kästner regényhőseire emlékeztetnek: eszesek, furfangosak, összetartóak – és tiszta szívűek. Fontos mozzanat, hogy a három ikerlány közül a középső, Tímea fogyatékkal él: születésekor sérült, furcsa, bizarr a mozgása, beszélni sem tud, csak egy beszédszimulátor segítségével képes kommunikálni. Mészöly nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bemutassa, hogyan lehet a lehető legtermészetesebben viszonyulni Tímea állapotához. Ő ugyanúgy a „banda” tagja, mint a testvérei vagy Tomi; ugyanúgy viccelődnek vele, sőt ő is viccelődik saját állapotán; az idegen, bámészkodó kisgyereknek pedig türelmesen elmagyarázzák, mi is ez az egész, miért így mozog ez a lány, és még a beszédszimulátort is megmutatják neki.

Szépen végigvezetett cselekményt kapunk, a végjáték különösen izgalmas, igazi versenyfutás az idővel: egy-egy mondatnyi bekezdés két különböző helyszínről tudósít – mi meg drukkolhatunk, hogy minden jól alakuljon…

Egyetlen szubjektív megjegyzést muszáj még ideírnom: ha párbeszédben, különösen a gyerekek beszélgetésében találkozunk a csajok, kajáltak, kábé típusú szavakkal, az rendben van. Számomra furcsának, nem igazán odaillőnek tűnt ezeket olvasni a narrációban. de talán a megcélzott korosztály ettől még jobban magáénak érzi…

Biztatónak találom, hogy az utolsó fejezet ezzel a rövidítéssel zárul: Folyt. köv. Örömmel fogják várni a kamaszkák.

Mészöly Ágnes: A keselyűteknősök rejtélye
– Balatoni Titkos Társaság
Abszolút könyvek sorozat
Pagony Kiadó, Budapest, 2025
176 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
online ár a kiadónál 3590 Ft,
ISBN 978 963 587 8970

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Tomi a nyári szünetben fagyizás és láblógatás helyett az új házuk felújításán dolgozik, de a nyaralás hirtelen sokkal furcsább lesz, amikor valami olyat lát a parton, amilyet még soha. Egyszer csak egy különös lény félelmetes feje bukkan fel a vízből, és vadul a lába után kap… Amikor kiderül, hogy keselyűteknőst látott, nem hagyja nyugodni a gondolat: összebarátkozik három egyforma, mégis nagyon különböző lánnyal, és a frissen alakult Balatoni Titkos Társaság nyomozásba kezd.
Hogy kerül a veszélyes ragadozó a tóba? Ki a felelős, és hogy lehetne lefülelni? Vajon sikerül visszaállítani a víz és a part békéjét Balatonszabadiban?