Ilyen se volt még | Lovass Ágnes: Súgókönyv

● K A R Á C S O N Y I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●

Tóth Zsuzsanna |

Ilyen se volt még! – vagy legalábbis nekem elkerülte a figyelmemet. A színház ezerszínű világának szereplői közül már sokan írtak könyvet; saját munkájukról, eredményeikről, emlékiratot vagy akár tudományosnak mondható munkát nagy pályatársakról, a színház mibenlétéről – de súgókönyvvel eddig nem találkoztam. Lovass Ágnes most megírta. Gálvölgyi János pedig ajánlóval látta el a kötetet. Már ebből is kitűnik, hogy mennyire fontos egy súgó a színházban.

Nem, ne csupán arra gondoljunk, hogy a színészeknek segít, hogy az előadás szövegkiesés esetén is zavartalanul mehessen, mert részese ő a teljes próbafolyamatnak. A laikus nézők, akik az előadás háttérben folyó munkáit csak felületesen ismerik, most rácsodálkozhatnak arra, mi mindenre kell ügyelnie egy jó súgónak. Azok pedig, akik számára az átlagosnál vonzóbb a színház világa, s esetleg elképzelik magukat súgóként – tankönyv gyanánt hasznosíthatóak Lovass Ágnes tanácsai, aki természetesen nem csupán súgó, sőt. Az ilyen embereket szokás egyszerűen csak „színházi embernek” nevezni.

A titulus lényege, hogy akire mondják, odaadóan, alázattal szereti a színházat, ráadásul érti is, és sokféle munkafolyamatában dolgozott – kicsit fellengzősen azt is mondhatjuk, a színház az élete. A Súgókönyv az előadás létrehozásának, vagyis a próbafolyamatnak fázisait veszi alapul, így az olvasó megismerkedhet a különböző elnevezésű próbákkal, az olvasópróbától így jutunk el a bemutatóig, sőt tovább; a lejáró, felújító, beugró stb. próbákig. S bár kicsit csalóka a fülszövegből kiolvasható ígéret, hogy a kulisszatitkokból is sok mindent megtudunk, végső soron igaz.

Ugyan nem a pletykarovatot olvassuk, de a hasznos információk mellett azért szóba kerülnek Lovass Ágnes élményei is neves színészekkel, rendezőkkel, akár díszlettervezőkkel (olykor ritka előadásfotókkal, némelyiket a szerző maga készítette). Ezekről humorral, mégis tökéletes lojalitással ír, ráadásul finom keret-jelzéssel tipográfiailag is elkülöníti emlékeit – ha mondható így – az ismeretterjesztő résztől. Az önirónia és a humor egyébként is jellemző stílusára, ahogy önmagát, a súgó-létet jellemzi, mindezt azzal a jogos öntudattal fűszerezve, hogy a szakmájában jónak tartja magát. Azt is megtudhatjuk, mitől lesz jó egy színházi súgó (kapunk példát a rosszra is), mit kell tudnia, milyen képességeket várnak el tőle, s azt is, hogy – mint minden más szakma elsajátításához, ehhez is hozzátartoznak az örömökön túl a kudarcok is.

• Olvass bele!

Olvasás közben igyekeztem a laikus szemüvegén át tekinteni a tartalomra, s úgy gondolom, az érdeklődők számára, minden leegyszerűsítés ellenére, bizonnyal élvezetes olvasmány lesz a Súgókönyv, azon túl, hogy sok hasznos tudnivalót szerezhetnek erről a szakmáról. (És persze a színházi alkotófolyamatról is.) Érdekességképpen szóba kerülnek olyan apróságnak tűnő dolgok is, mint a színházi taps etikettje. (Nota bene: manapság már elkelne egy komplett színházi illemtankönyv is.) Jómagam az emlékeket szerettem olvasni, meg az olyasfajta finomságokat, mint amit például a színházi babona témakörbe sorolható Macbeth–átokról írt. Még az is kiderült ebből, hogy Angliában ki sem mondják a sok bajt, szerencsétlenséget vonzó darab címét. „Nevezik skót darabnak, kaledóniai tragédiának, vagy egyszerűen csak úgy emlegetik, »az a darab«”. Ehhez kapcsolódik, hogy Lovass Ágnes azt is jelzi, voltaképpen a súgóknak (súgópéldányoknak) köszönhetjük a Shakespeare-életmű első fólió kiadását.

Többek között az ilyen csemegék miatt jó szívvel ajánlom az érdeklődők figyelmébe Lovass Ágnes Súgókönyvét.

Lovass Ágnes: Súgókönyv.
Titkok a kulisszák mögül
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2023
264 oldal, teljes bolti ár 5999 Ft,
online ár a kiadónál 4499 Ft
ISBN 978 963 504 8168

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Lovass Ágnes ezzel a könyvvel a kezét nyújtja felénk, hogy vele útnak induljunk a színházi kulisszák mögötti titokzatos világba, és szórakozva-tanulva együtt araszoljunk az olvasópróbától a premier felé. Utunk során olyan művészekkel és általuk olyan történetekkel ismerkedünk meg, akik és amik bizonyítják: mindez munka és varázslat.
A könyv minden sorát hitelesítik a szerző neves játszótársai: Udvaros Dorottyától Blaskó Péterig, Mucsi Zoltántól Tompos Kátyáig…
Lovass Ágnes valahai kellékesként, majd asszisztensként, ügyelőként, színházi mindenesként, de elsősorban súgóként szakmája mestere és megszállottja. Alázatos, pontos, fegyelmezett és szenvedélyes. Ez a humorral oldott szenvedély sugárzik a könyv lapjairól – felszabadító örömet és játékos kedvet ad annak is, aki „csak” szereti a színházat, és annak is, aki tanulja azt.