Az anyaság apró betűs része | Cseh Judit*: Anya születik! / Thealter

Tóth Anett |

Az utóbbi időben egyre többen mernek beszélni az anyává válás zűrös folyamatáról. Remek példa erre Cseh Judit, Perczel Enikő és Réti Adrienn közös munkája, az Anya születik! előadása, mely a 33. Thealtert zárta. Ül, csüccs, figyel!

Ismét szakítunk az anyaság idealizálásával, bekukucskálunk minden, átlagosnak tűnő élethelyzet mögé, nézőként átéljük, hogyan váltakozik másodpercenként a téboly és az euforikus boldogság egy ember elméjében – már, ha megnézzük az Anya születik!-et. Réti Adrienn és Botos Éva osztozik a színpadon, s megmutatják, hogy hiába sugallja azt az evolúció, hogy nőként erre vagyunk teremtve: szülőnek lenni azért csak nehéz feladat.

Réti Adrienn vezet végig egy anya, Bori útján, a várandósság legelejétől a gyermek első születésnapjáig. Ő ennek az univerzumnak a közepe, körülötte formálja meg a terhessége összes fontos karakterét Botos Éva. Roppant hétköznapi problémákkal küzdenek meg az utópisztikus indítás ellenére. Az utópisztikus kezdet ugyanis abban áll, hogy a Borit körülvevő világban a szülőséget engedélyhez köti az állam, mivel ugyebár a családok gyarapodása közügy. Ebben a világban kikérdezik a gyereknevelés elméletéből a vizsgázót, s gyakorlati feladatként pelenkát is kell cserélni annak, aki valamikor majd gyereket szeretne nevelni. Csakhogy ezen a vizsgán nem tisztázottak a szabályok, s a legtöbb kérdésre nem fogadják el a „szeretetet” mint liberális választ. Abban az esetben pedig, ha sokadszorra sem sikerül átmenni a vizsgán, azt a gyermek bánja, elveszik szüleitől. Az itt lezajló, parádésan kemény szópárbajok az előadás ékkövei. A helyzet még élesebb attól is, hogy az ember-anya amúgy is sokszor érzi úgy, hogy meg kell felelnie valakinek. Sőt: mintha olykor az élet lenne a vizsgabiztos.

Azután, hogy a vizsgaszintet az anyakarakter a vizsgabiztos jóindulata révén – és egy éremmel a nyakában – teljesíti, azonnal ránehezednek a hétköznapinak tűnő problémák. Résztvevői vagyunk szülési tanácsadásnak, nem tervezett császármetszésnek, keserves gyermekágyi időszaknak. Réti Adrienn nagyon intenzív játéka magával ragadta a közönséget – amit mi sem bizonyít jobban, mint a sokszoros visszatapsolás, ami persze legalább annyira szólt Botos Évának is. Ő alakítja a nagymamát, a férjet, a várandós barátnőt, a szülésznőt és a vizsgabiztost – karakterről karakterre ugorva. A Botos-féle nagymama nem csupán a mindent jobban tudás ékes példája, hanem az anyáról leányra szálló, berögzült rossz szokások átadásának is. Férjként felvillantja, hogyan érezhetjük magunkat egyedül a párkapcsolatban, szülésznőként meg az igyekezetet és a túlterheltség miatti ingerültséget plusz szakmaiatlanságot. Vizsgabiztosként pedig egyszerűen remek a passzív-agresszív játékával.

A szövegek szerzője Cseh Judit, együtt Réti Adrienn-nel és Perczel Enikővel. Rendezőként kronologikus sorba rendezi a szülővé válás folyamatát, szinte kézen fogva vezeti a nézőt. Az előadás kevés kellékkel és díszlettel operál, a színpadon csak azt látni, ami tényleg szükséges. A fa kisvasút tagolni képes a teret, átalakítani szülőszobából gyerekszobává vagy éppen mosdóvá. Egy zenélő bébijáték és egy kuponfüzet sem felesleges kellék, minden úgy hat, mintha a néző egy kisgyerekes család zsúfolt otthonában ülne és nem színházban. Minden jelenet kap egy kis kivetített képet nyomatékosításként, egy nőalakról – a látvány Magyarósi Éva munkája. A jelmezeket Rácz Nóra találta ki; mindössze alig néhány ruhadarabbal szellemesen jelezte a leharcolt anya gardróbját, és a gyors karakterváltásokat is egy-egy kiegészítő hozzáadása vagy elvétele tette lehetővé. Érdekes látni, hogyan alakul át Bori öltözéke, ahogy feleségből anyává lesz, de azt is, hogyan alakította át a nagymamát alig néhány pillanat alatt szülésznővé. A mozgásokat Bodor Johanna tervezte meg, olyan stilizálással, hogy még a traumatikus vajúdás is földöntúli táncnak tűnjön.

Cseh Judit sok fontos dolgot érint az előadásban, de természetesen nehéz mindent kifejteni kilencven percben. E fontos dolgok közül nem mindegyik kap elég mélységet. Szóba kerül az anyák vágyakozása a szociális interakcióra, a „honvágy” a munkahely iránt, meg az ezzel kapcsolatos, egymással ellentétes érzelmek. Ezzel lehetne hosszabban foglalkozni, de jobb, ha a szerzői kéz nem markol túl sokat. (Nem lehetetlen, hogy Cseh Judit egy másik darab témájául éppen ezt választja.)

Szorosan véve csak az anyaságról van szó bő 90 percen keresztül, mégis akárki élvezheti, aki látott már anyát az életében… A darab talán annyiban járul hozzá a néző életéhez, hogy kevesebbet ítélkezik a jövőben, mert bizony a mom-shaming (mami-szégyenítés) létező jelenség. Erre világít rá Réti Adrienn rappelése, amivel a Bëlga soraira reflektál: minden baj, bármit tesz az ember. A darab fanyar humora szerencsére könnyen emészthetővé teszi a súlyosabb témákat is, ügyesen vegyítve a komikumot az iróniával.

Fotók: Thealterphoto2023

* Cseh Judit, Perczel Enikő, Réti Adrienn:
Anya születik!
Manna Produkció (Budapest)
Rendezte: Cseh Judit
Játsszák: Botos Éva, Réti Adrienn