Browsing All posts tagged under »d_tóth_kriszta«

Szeretni és szeretve lenni | D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak

augusztus 9, 2013 Írta:

0

Cserhalmi Imre | Fekszik egy asszony a halálos ágyán, a teste rohamléptekkel halad az enyészet felé, de a szelleme még tökéletes. Sőt: lenyűgöző. Hiszen már az egész életét napi kisszerűségektől mentesen mérlegelheti, már hiteles különbségtevésre képes lényeges és lényegtelen között, önigazolásait már nem keresztezhetik ellenvélemények, és érvényes üzeneteket is hagyhat örökül, mert a kikerülhetetlen vég […]

D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak (részlet)

augusztus 9, 2013 Írta:

0

| 3 | Penészedik a fal, érzem. Még nem látom, de furcsa, ragacsos, ned­ves teste van a levegőnek a szobában. Persze lehet, hogy én ma­gam vagyok ez a furcsa, ragacsos, nedves test. A bajom szivárog át a pórusaimon, ki a nagyvilágba. Nem baj. Nem baj, ha látszik rajtam, hogy beteg vagyok. Nagybeteg. Azt szokták mondani. […]

Folytatódik Lolával az élet | D. Tóth Kriszta: Nagylánykönyv

november 20, 2011 Írta:

0

Írta: Erdélyi Z. Ágnes Szerencsés egymásra találás volt. Adva volt egy fiatal anyuka, D. Tóth Kriszta egy kisbabával Brüsszelben, ahol egyszerre kellett eleget tennie tudósítói feladatainak, és megtanulnia, mit is jelent anyának lenni. Úgy sejtem, és talán ő maga is úgy magyarázza, hogy a félelmek és aggodalmak ellen kezdett írni. Mindarról, ami vele történik. Ami […]

D. Tóth Kriszta: Nagylánykönyv

november 20, 2011 Írta:

0

Nagylánnyá válni kemény munka. Különösen egy olyan anyuka mellett, aki maga is állandóan próbál felnőni a gyerekéhez. A Nők Lapjában és a Lolával az élet című kötetben megismert, szeretnivaló angol-magyar család kalandjai a Nagylánykönyvben folytatódnak. D. Tóth Kriszta finom humorral és jól adagolt öniróniával veszi végig a szülői élet legfontosabb állomásait. Nem kerüli meg a […]