A hangzás és a színek világának összepárosítására épül a Pannon Filharmonikusok Pécsett és Budapesten is bemutatásra kerülő sorozata. A Caput mortuum a múmiabarna színre utal – így párosul hozzá Sztravinszkij Tavaszi áldozatának zenéje.
A koncert minden elemében a kortárs zene jegyében telik. Ahogy az Amadinda vezetője Rácz Zoltán megfogalmazta: minden zene kortárs zene, mert vagy most szerzik, vagy most játsszák.
A koncert fővárosi ősbemutatója Gyöngyösi Levente darabja. A Sinfonia concertante fölvezetéseként Kreisler: A kínai dobos című művét hallhatjuk, majd kínai tradicionális zene csendül fel. A Gyöngyösi-mű a versenymű és a szimfónia jegyeit egyaránt magán hordozza, a concertáló jelleg az Amadinda Ütőegyüttes hangszereinek – a marimba, a xilofon, a vibrafon és a harangjáték – virtuóz játékában köszön vissza.
Az este második felében Sztravinszkij Tavaszi áldozata hangzik el, melynek ősbemutatója 100 évvel megelőzi a Gyöngyösi-művet, a két zenemű mégis kapcsolódik egymáshoz. A Tavaszi áldozatban is fontos szerephez jut a ritmika – Sztravinszkij ebben a művében olyan ritmus-kombinációkkal keltett feszültséget, ami a korabeli zenei élet számára ismeretlen volt. Ezért tekinthetünk vissza a Tavaszi áldozat 1913-as, botrányos párizsi premierjére mint a kortárs zene megszületésére.
Műsor:
Fritz Kreisler: A kínai dobos (Tambourin chinois)
The Romping Golden Pheasants – kínai tradicionális zene
Gyöngyösi Levente: Sinfonia concertante 4 ütőhangszer-játékosra és zenekarra
Igor Sztravinszkij: Tavaszi áldozat
Vezényel: Bogányi Tibor
* – * – * – * – *
Gyöngyösi Levente generációjának kiemelkedő képviselője, számos verseny győztese és rangos díj tulajdonosa. Általában felkérésre komponál, ezúttal az Amadinda felkérése találkozott a Pannon Filharmonikusok hasonló szándékával, így ösztönözték közösen a legújabb darab születését.
Sztravinszkij Tavaszi áldozat című balettjének első előadása – és az azt követő öt másik is – estéről estére botrányba fulladt. A rendbontás ellenére a művet végigjátszották. A szerző visszaemlékezése szerint először a zenei ötletek körvonalazódtak számára, és később jelent meg az ősi orosz pogány rítus gondolata, egy fiatal lány feláldozása a tavasz istenének. A mű zenéje és koreográfiája is forradalmian újnak számított, a hangzás és látvány sokkolta a közönséget.
A Tavaszi áldozat óriási hatással volt a későbbi szerzőkre és az egész zenei gondolkodásra, nem csak a klasszikus zenében.
* – * – * – * – *
Az Amadinda Ütőegyüttes 1984-ben alakult meg, tagjai a budapesti Zeneakadémián végezték tanulmányaikat. Az ütőhangszeres kompozíciók bemutatása mellett az együttes egyik fő célja, hogy működése inspirációt nyújtson magyar és külföldi zeneszerzőknek egyaránt. John Cage, Ligeti György, Steve Reich is komponált már darabot az Amadinda számára. Az együttes főbb célkitűzései: a tradicionális ütőhangszeres kultúrák kutatása, a tagok zeneszerzőként való fellépése, valamint korábbi zenetörténeti korszakok darabjainak ütőhangszeres átiratban való megszólaltatása. Mindezek egyedülálló repertoárt eredményeztek, melyet az Amadinda 28 év alatt 4 kontinens 33 országában mutatott be nagy sikerrel olyan helyszíneken, mint a Philharmonie Berlin, Wiener Konzerthaus (Bécs), Royal Albert Hall (London), National Concert Hall (Taipei), Meyerson Symphony Center (Dallas) és a New York-i Carnegie Hall. Az együttes a következő művészekkel dolgozott együtt: Eötvös Péter, Paul Hillier, Kocsis Zoltán, Schiff András, Marton Éva, Kurtág György, Keller András és James Wood.
A bérlet következő hangversenye
Öt szín: Jégkék – 2014. január 24., péntek, Müpa (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem)
Műsor
Pjotr Iljics Csajkovszkij : b-moll zongoraverseny
Jean Sibelius : I. szimfónia e-moll
Közreműködik: Bogányi Gergely – zongora
Vezényel: Bogányi Tibor














Posted on 2013.11.08. Szerző: olvassbele
0