Variációk kisemberre | Švejk 100 – Egy derék katona kalandjai a világháború után

Paddington |

Alig három évvel a(z első) világháború után mutatkozott be a közönség előtt Švejk, a cseh kisember, aki valódi vagy tettetett butaságával és a hatalommal való állandó ellenszegülésével evickélte végig a Monarchia oldalán a későbbi vesztes Nagy Háborút.

A derék katona alakja ma különösen pikáns, ugyanis a menekültkvótának keresztbe fekvő, cseh „fideszes” Zeman elnök támogatóit említik most így a cseh/német közbeszédben. Švejk szinonimájává vált a zömmel vidéken élő, nem túl iskolázott, állandóan ügyeskedő, idegen nyelven nem beszélő embereknek. (Zeman amúgy nem túl rejtett utalásként egy Švejk-kötetet adott Angela Merkelnek, mondván ez segíthet neki megérteni a cseh politikai álláspontot a menekültkérdésben.)

Alakját már a megjelenés körül is viták kísérték, hiszen sokan már akkor is nagyrészt a negatívumot látták benne, míg mások számára a figurája cseh hős lett. Mindemellett Švejk a nemzetközi olvasótábor szemében továbbra is sztár, Prága pedig remekül él a Švejk-kultuszból, kiszolgálja az irodalmi zarándokokat sörrel a Kehelyben (U Kalicha), a könyvjelzőtől a konyharuhán át a hűtőmágnesig a szuvenírboltban.

Ez a háttér talán még izgalmasabbá teszi azt, amire a Hévíz folyóirat és a Cser Kiadó vállalkozott. Kortárs szerzőket kértek fel arra, hogy válasszanak ki a Nagy Háború és napjaink között egy-egy évtizedet, és írják meg, hogyan boldogult volna Švejk az adott kor közegében. Lássuk be, nem nagyon akad olyan évtized, amelyben ne lenne mi ellen lázadni, amelyben ne jött volna jól, ha az ember hülye – vagy annak tetteti magát. A vállalkozás nem teljesen előzmények nélküli. Például Karel Vanek megírta az I. világháborúban orosz fogságba esett Švejk kalandjait a hadifogságban, míg Josef Jaroslav Marek a II. világháború utáni szocialista világban képzelte el a cseh kisember életét.

• Olvass bele!

Az eredmény, a Švejk 100 című kötet sok szempontból eklektikus. Van olyan szerző, aki stílusgyakorlatként fogta fel a feladatot, míg mások saját, megszokott hangjukon szólalnak meg Švejk alakjában vagy Švejkről beszélve is. Vannak, akik a „feladatot” oldották meg, azaz valóban az adott korba helyezték Švejk alakját, míg másokat kissé messzebbről ihletett meg a derék infanteriszt figurája. Van írás, amelyikben a kutyapecér Švejk él egy másik korszakban, de olyan is, aki a már-már patologikusan lüke figurának a pszichiátria szakmai berkeiben talál helyet. Az egyik szerző Magyarországra, a másik Szerbiába költöztette a derék katonát, de olyan is, aki csak az Olcsó Könyvtár sorozat lapjain látja őt megjelenni, a valóságban nem.

Ezen a ponton előbújt belőlem a pedagógus. Mit tegyen az egyszeri tanár, ha felad egy kreatív írás feladatot, ám diákjai egy része nem azt oldja meg. A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha a dolgozat a feladatnak is megfelel, ráadásul szórakoztató az olvasmány. De akkor mi van, ha a feladatnak teljes egészében eleget tevő „diák” munkája kevésbé kreatív vagy élvezetes, mint azé, aki nem azt csinálta, amire kértük? Értékeljük-e azt, hogy remek írás született, vagy azt, hogy nem megoldás született. Hogy melyik novella melyik kategóriába esne, és hogy a „renitenseknek” jeles osztályzatot adna-e, döntse el az olvasó. Én pedig nem árulom el, hogy a kötetből legjobban Benedek Szabolcs és Szeifert Natália írásait kedveltem.

Švejk 100 – Egy derék katona kalandjai a világháború után
Szerzők: Bánki Éva, Bencsik Orsolya, Benedek Szabolcs, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Solymosi Bálint, Száz Pál, Szeifert Natália, Végel László, Vida Gábor
Cser Kiadó, Budapest, 2021
214 oldal, teljes bolti ár 3995 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3396 Ft,
e-könyv változat 2790 Ft
ISBN 978 963 278 6728 (papír)
ISBN 978 963 278 6735 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Száz évvel ezelőtt jelent meg Jaroslav Hašek korszakos és kultikus regénye, a Švejk. A Hévíz folyóirat ezúttal arra kért fel tíz magyar írót, hogy meséljék tovább a derék katona történetét. Milyen kalandok érték az eltelt évtizedek folyamán az örök Švejket? Feltűnik önjelölt festőként, kriminálpszichológusként, kutyacsempészként, szilveszteri buliban Szegeden, a moszkvai Vörös téren, a Moszkva téri mozgólépcsőn, Horthy Miklós, Micimackó, az Illés zenekar és Slobodan Milošević közvetlen közelében. Hátországban és frontvonalban, határokon túl és a határsávban. A tíz epizódból végül egy sajátos 20-21. századi ká-európai freskó áll össze, amely akár a prágai Kehely kocsma mennyezetéről is visszanézhetne az olvasóra. Švejk idegenvezet és mennybe menetel, keresztül-kasul az évszázadon.