A kulcsszó: a felelősség | Timothy Snyder: A szabadság felszámolása

Paddington |

Kócos gondolatok
egy nyugtalanító könyv nyomán

Az európai parlamenti választások előtt néhány nappal fejeztem be Timothy Snyder nem éppen szívderítő munkájának A szabadság felszámolásának olvasását. Ezeket a sorokat már a választások után írom, és az eredmények ismeretében egy kicsit optimistábban látom a helyzetet. Úgy tűnik, Európa – Magyarország és Olaszország kivételével – nem esett az örökkévalóság politikája áldozatául, bár kérdés, hogy valóban a szükségszerűség politikája uralkodik-e errefelé (vagy inkább arrafelé). Az olvasó valószínűleg most veszítette el a fonalat. Miről beszélünk? Snyder fogalomrendszeréből idéztem a két kifejezést: szerinte az előbbi határozza meg az orosz és a jelenlegi amerikai valóságot – meg sajnos a magyart is.

A szabadság felszámolása az elmúlt néhány év történetéből az oroszországi és ukrajnai eseményeket állítja a középpontba, majd saját kutatások alapján a Trump-jelenségre is ad egy, meglehetősen nyugtalanító választ. Snyder alaptétele, hogy az elmúlt évtized oroszországi (és amerikai) eseményeit jelentősen formálta az általa örökkévalóság politikájának nevezett áramlat. Ennek fő vonalakban az a lényege, hogy egy állam, egy népcsoport a történelem néhány eseményét a középpontba helyezi, egymással össze nem függő történelmi eseményeket összefüggésbe hoz, és ennek folyományaként azt hiteti el a tömegekkel, hogy nekik isten adta joguk van egy területhez, a hatalomhoz, vagy ahhoz, hogy másokkal harcban álljanak. Ismerősen hangzik?

A szerző felhívja a figyelmet arra is, ez a politika akkor lehet sikeres, ha az emberek kellően ostobák vagy kellően egyoldalú oktatást kaptak. Olyan ez, mintha egy ország külön tanítaná saját országa történetét, egyenlő hangsúlyt adva annak és a világ „maradék” részének történetével. 10 óra nemzeti történelem és 10 (vagy kevesebb) óra világtörténelem – de ez utóbbi amúgy mellékesen. Ez is ismerősnek hangzik valószínűleg mindenkinek, aki magyar iskolába járt.

Ezzel szemben áll szerinte a szükségszerűség politikája, ami nagyjából így foglalható össze: ez minden rendszerek legjobbika, ugyan miért kellene megváltoztatni. Az emberi jogokon alapuló, liberális demokrácia az elmúlt kétszáz év legjobban működő társadalmi berendezkedése, miért is kellene másikat keresni. Ezzel a hozzáállással viszont csökken óvatosságunk, így könnyen áldozatul eshetünk azoknak, akik tudatosan az örökkévalóság politikáját alkalmazzák.

Snyder hatalmas tényanyagra építve fogalmazza meg állításait. A rendelkezésére álló források alapján olyan összeesküvés-elméletet épít fel, ami Dan Brownnak is becsületére válna. Ám ebben az esetben nem alternatív történelemről, hanem a valóságról olvashatunk, és bár az olvasó nagyon szeretné, ha a dolgok nem úgy lennének, ahogy a kötetben le vannak írva, azért a teória mégis erősebben tűnik valódi összeesküvésnek.

• Olvass bele! (a könyv hosszabb részlete)

Erich Fromm, a híres német szociálpszichológus a nácizmus felemelkedése idején írta meg a Menekülés a szabadság elől című könyvét. Ebben nagyon hasonló, nyolcvan évvel ezelőtti eseményekről, tömegviselkedésről ír, természetesen nem történészi, hanem pszichológusi szemszögből. Bár Snyder nem utal Fromm művére, egymás után olvasva a kettőt valamivel tisztábban lát az ember. Nemcsak a politikacsináló spin doctorok ténykedését ismerheti meg, hanem azt is, miért válnak az embertömegek fogékonnyá a demokrácia felszámolását célzó törekvésekre. Azért valamelyest hiányoltam Snyder könyvéből az okok és a megoldások keresését.

A kulcsszó ugyanis sem Snyder, sem Fromm esetében nem a kötetek címében szereplő szabadság. Sokkal inkább a liberális demokráciában élők felelőssége. A mai orosz politika, a Trump-i Amerika és Orbán Magyarországa is leveszi a felelősség nehéz terhét az állampolgár válláról, ugyanis más felelősöket nevez meg – és ez sokak számára sajnos túlságosan is vonzó. Az ukrajnai események ennek ellenpontjaként jelennek meg a könyvben. Egy olyan népet mutat be nekünk a szerző, amelyik az orosz támadásokat egyelőre sikerrel védte ki – tudatosan, közösségi összefogással. Snyder könyvéből azért valamelyest hiányoltam az okok és a megoldások keresését.

Ahogy a bevezetőben említettem, ma sokkal optimistább vagyok. Ezeket a sorokat Brüsszelben írom, három nappal az EP választások után. Az Európai Unióban sokan (joggal) tartottak az örökkévalóság politikáját űző populista pártok jelentős megerősödésétől. A helyzet mégis megfordult. Azokban az országokban, ahol jelentős hagyománya van a demokráciának, és ahol jelentős összegeket fektettek a felelős állampolgárok felnevelésébe, ott ezek a politikai erők támogatóik jelentős részét vesztették el. E választásokon, amelyek az elmúlt 25 éve legmagasabb részvételével zajlottak, Európa polgárai letették a voksukat a liberális demokrácia mellett.

Snyder könyve két kérdés megfogalmazására ösztönöz. Vajon sikerülhet túllépnünk a szükségszerűség politikáján is épp azért, hogy felismerjük, az örökkévalóság-pártiak nem fogják annyiban hagyni? Talán. Ennél nehezebb a második kérdés. Mit kellene tennünk azért, hogy hazánkban az emberek szélesebb látókörűek legyenek? Hogy képesek legyenek túllépni az egyszerű (könnyen érthető, és legtöbbször hamis vagy hazug) üzeneteken, és – ami már túlmutat Snyder könyvén – vállalják a tudatos, gondolkodó állampolgár felelősségét is.

Timothy Snyder: A szabadság felszámolása
(Eredeti cím: The road to unfreedom)
Fordította: L’Homme Ilona
21. Század Kiadó, Budapest, 2019
432 oldal, teljes bolti ár 4490 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3592 Ft,
ISBN 978 615 591 5109

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ha a nyugati liberális demokráciák mai krízisét vizsgáljuk, Snyder nem kertel: világossá teszi, hogy egyenlőség vagy oligarchia, az individuum vagy a totalitárius rendszer, igaz vagy hamis állítások között kell választanunk. Elemző munkájában a teljesség igényével tárja fel, milyen fenyegetés nehezedik korunk demokratikus politikai rendszereire és törvényi hátterükre. Ahhoz, hogy szembenézzünk ezzel a kihívással, tisztáznunk kell politikai hagyományainkat, értékrendünket, továbbá azt is, hogy a jövő milyen igényeket támaszt tradícióink megújítására.

A könyv felfrissíti az életvitelünkre vonatkozó, aktuálisan érvényes tudásunkat — szerzője előrelépést és kiutat kínál a jelenlegi világpolitikai helyzetből, és számol a lehetséges dilemmákkal.
Snyder műve többet ígér, mint az újságok szalagcímei: a jelenkori történelmünket feldolgozó könyvet hatalmas kutatómunka és személyesen készített interjúk sora előzte meg.