Intim hétköznapok | Terápia az HBO-n

Írta: Jeges-Varga Ferenc

Az egyik oldalon a pszichológus ül, a vele szem­ben levő kanapén a páciens. Beszélgetnek egy­mással, olykor pedig hosszasan hallgat­nak. A magyar HBO 2012 októberében Te­rápia címmel bemutatott új negyvenrészes tévé­soro­zatában nincsenek látványos jele­netek. Az arcok mesélnek, a szavak és csön­dek teremtik és növelik a feszültséget. De vajon meg tudja-e szólítani a nézőket egy mindössze két szobabelsőben játszódó történet, amely a lélek mélyén zajló folyamatokra fókuszál?

A sikerhez mindenképpen jó alapanyagra van szükség. Mivel a Terápia az Izraelben nagy sikerrel játszott Be Tipul magyar adaptációja, az alkotóknak nagy könnyebbséget adott Hagai Levi tökéletesre csiszolt, izgalmas forgatókönyve. A magyar írócsapat (Gigor Attila, Szekér András, Kovács Kriszta és Baráthy György) Tasnádi István vezetésével azonban nem csak az okkal sikeres alapmű fordítását végezte el. Megtartották az eredeti alkotásban megjelenő alapkonfliktusokat, ugyanakkor az eltérő kulturális környezet miatt a történetet a mai magyar társadalom közegébe illesztették.

A sorozat középpontjában Dargay András pszichológus (Mácsai Pál) áll, aki a házában kialakított rendelőjében fogadja pácienseit. A hétköznapokon sugározott epizódok követik András egyes napjait, amely különböző élet­helyzetekkel és válságszituációkkal ismertet meg. A szűk, intim térben nyolc ember intenzív drámája bontakozik ki.

A sorozat előzeteséből már tudható volt a menetrend: hétfőn a vonzó és magabiztos aneszteziológus orvosnő, Laura (Marozsán Erika) jár a rendelésre. Már egy éve folyik a terápia, amikor a párkapcsolataiban vergődő nő bevallja a terapeutájának, hogy az első pillanattól kezdve szerelmes belé. Ez egy jellemző szituáció a terápia során. A közeledést a pszichológusnak a szakma szabályai szerint el kellene hárítania, azonban, úgy tűnik, András sem közömbös a lány iránt.

Kedden egy gyógyszergyártó cég fiatal és sikeres igazgatója érkezik hozzá. Máténak (Nagy Ervin) a válság miatt leépítéseket kellett végrehajtania. Kirúgott nyolcvannégy embert, köztük egy vegyészt is, aki később kiirtotta a családját, végül magával is végzett. Az arisztokratikus magabiztosságot mutató Máté tagadja, hogy pszichológusra lenne szüksége, csak felesége tanácsára keresi fel Andrást.

Szerdán a 16 éves tornászlány, Zsófi (Sztarenki Dóra) látogatja meg. Mindkét karja gipszben van, elsodorta egy autó, miközben kerékpározott. Ő sem terápiára jött, a biztosító pszichológusi szakvéleményért küldte Andráshoz. Arra kíváncsiak, hogy a baleset nem azért következett-e be, mert a lány öngyilkosságot akart elkövetni.

Csütörtökönként Petra (Szamosi Zsófia) és Tamás (Nagy Zsolt) keresi a választ a kérdé­sei­re. Sokáig küzdöttek, hogy megszülessen má­sodik gyermekük is, de nem jártak sikerrel. Amikor a nő már komoly karriert fut be, várat­lanul mégis teherbe esik. A férfi minden­képpen akarja a gyereket, a nő azonban habozik. Most vajon mit tegyenek?

A hét zárásaként András keresi fel tíz éve nem látott mentorát, Ágnest (Csákányi Eszter). Szu­pervízióra (szakmai személyiségfejlesztő mód­szer) jön, de hamar kiderül, hogy bár­mennyire is jó szak­ember, bizony­talanság gyötri, és a házassága is válságba kerül.

Mindenki azt hiszi, hogy őszinte a másikhoz, saját magához. Nem érzékelik a tisztánlátást torzító körülményeket, mert nagyon mélyen eltemették magukban őket. Úgy tesznek, mintha velük minden a legnagyobb rendben lenne. Mégis keresik a választ a problémáik megoldására. Még akkor is, ha eleinte tiltakoznak az ellen, hogy ők terápiára járnak. Meg akarják érteni, miért jutottak jelenlegi helyzetükbe. Hétről hétre a lélekre súlyos terheit, a megoldatlan konfliktusokat piszkálják fel.

Dramaturgiailag nagyon szépen van felépítve a történet íve, fokról fokra kerülnek elő a rég elfeledett sérelmek. Minden felismerés fe­szült­séget teremt, és komoly következményei van­nak. Hogy végül negyven rész elteltével, hova lyukadunk ki, előre nem tudhatjuk. Egyes esetekben konkrétabb válaszokat kapunk, máskor azonban nem jövünk rá biztosan, tulajdonképpen mi is a gond. Az alkotók a nézőkre bízzák, hogy mindent a helyére tegyenek.

Szinte ösztönösen szeretünk mások problémáival foglalkozni, a Terápia azonban nem a leskelődő énünket erősíti. A sorozat jótékony hatása, hogy a nézőben rengeteg kérdés megfogalmazódik saját életével kapcsolatban is. Sőt: az eredeti koncepciót követve a Terápia az egyén konfliktusa mellett foglalkozik a saját múltunkban gyökerező társadalmi problémákkal is – nekünk ilyen például az ország feldolgozatlan kommunista múltja, a rejtett vagy nyílt antiszemitizmus.

A sorozat egyes epizódjainak rendezője Enyedi Ildikó (Az én XX. századom) és Gigor Attila (A nyomozó). A logikailag egymással összefüggő fejezetek egy kézben maradnak. Az Enyedi által rendezett történetszálakban (hétfő, kedd, péntek) hangsúlyosabban mutatkoznak meg a pszichológus saját vívódásai. Gigor (szerda, csütörtök) inkább a páciens problémáira koncentrál, a szakmájában tehetséges Dargayt helyezi előtérbe.

Máthé Tibor operatőr nem használ hivalkodó vizuális megoldásokat, kamerája tapintatosan háttérbe húzódik. A tavaly májusban váratlanul elhunyt Stork Csaba díszlettervező látvány­világa nem vonja el a néző figyelmét arról, ami a szereplők intim közelségében történik. Minden főként a színészek játékára fókuszál.

A Terápia erősen szövegcentrikus alkotás, ezért a színészektől a forgatás komoly koncentrálást igényelt. Az írott anyagból kellett felépíteniük a karaktereket, improvizációra nem volt lehetőségük. A színészek életszerű helyzetekben valós viselkedésmintákat mutatnak be. A nézőben felmerül: amit lát, valóban csak a képernyőn történik meg?

Mácsai Pál nagyszerűen mutatja szerepe kettősségét. Terapeutaként mintha mindent tudna az emberi játszmákról, de amikor ő a magánember, ugyanolyan esendő, mint bárki más. Marozsán Erika bizonytalan Laurája szinte minden találkozáskor más arcú. Nagy Ervin egy látszólag szív nélkül működő gépet bont le a szemünk előtt, s megmutatja a kíméletlen apafigura árnyékában felcsepere­dett kisfiút. (Blaskó Péter rövidke szereplése letaglózó erejű.)

Nagyszerű felfedezés Sztarenki Dóra mint zabolátlan, sértett kamaszlány. Fel sem tűnik, hogy ez az első filmje. Szamosi Zsófia és Nagy Zsolt egymást szenvedélyesen szerető párosa mindig marakodik valamin, s a veszekedéseik végül rendre szexbe torkollnak. Csákányi Eszter empatikus, ám tárgyilagos hallgatója barát/kollégájának, Für Anikó – az elhanyagolt feleség – drasztikus eszközökkel próbálja meg férje figyelmét magára irányítani.

Nagyon érdekes a két pszichológus állandó vitája. Ágnes az analitikus távolságtartásával figyeli partnerét, András magára veszi és eljátssza a terápia során rá aggatott szerepeket is, hogy átélje páciensei történetét. Hagyja, hogy a féltő-óvó anya vagy éppen a nemtörődöm apa felé áradó indulatok őt találják el. Miközben a páciens újra átéli a sérelmeket, egy másik viselkedési mintát kínál fel nekik. A Terápia egyik megoldás mellett sem tör lándzsát, csupán finom eszközökkel megmutatja a különbségeket.

Párkapcsolati nehézségekkel, felborult nemi szerepekkel, apa-fia konfliktussal és kamaszkori sérelmekkel is találkozunk. Nem nyújt könnyű és felszínes szórakozást a sorozat. Jócskán felülmúlja az utóbbi évtizedben készült magyar gyártású televíziós produkciókat. Érdemeit az a tény sem kisebbíti, hogy nem saját szellemi termékről van szó. Ám biztathat még arra is, hogy időnként merjünk szembenézni önmagunkkal. Bizony, nem ciki, ha valaki a pszicho­lógushoz fordul. Mert velünk is előfordulhat, hogy elfogulatlan segítőre van szükségünk, aki támaszt nyújt, ha elakadunk.

Terápia – tévésorozat (HBO, 2012)
Rendezők: Enyedi Ildikó és Gigor Attila
Forgatókönyv: Tasnádi István, Gigor Attila, Szekér András, Kovács Kriszta és Baráthy György
Szereplők: Mácsai Pál, Marozsán Erika, Nagy Ervin, Sztarenki Dóra, Szamosi Zsófia, Nagy Zsolt, Csákányi Eszter, Für Anikó, Blaskó Péter, László Zsolt, Kerekes Éva, Dér Marus, Nagy Zétény
Operatőr: Máthé Tibor
Díszlet: Stork Csaba