Typotex–Vince Egyetem | Képfilozófiák

A műalkotás »olvasása« vagyis megértése, felfogása, értelmezése nem velünk született képesség. Az első lépésben a színes foltoktól még viszonylag könnyen jutunk el az alakok felismeréséig. Azonban a történetet, szándékot, vágyat elmesélő vagy éppen erkölcsi nagyságot, kicsinységet, tanulságot hordozó műalkotás értelmezése már keményebb dió.

A Typotex Kiadó és a Vince Kiadó által közösen szervezett Typotex–Vince Egyetem szaktudósok és művészek megszólaltatásával vezeti beljebb a hallgató-nézőt a műalkotás szellemi terébe.

Az első alkalommal két filozófus, Gábor György és Gyenge Zoltán az akarat ábrázolhatóságáról tart előadást két közismert, gyakran megfestett esemény kapcsán.

Mit lát a képen a filozófus?

Gábor György: A rombolás akarata – Jeruzsálem pusztulása

Gábor György az i. sz. 70-ben zajló háborúba küldi hallgatóságát, amikor is Titus római seregei elpusztították Jeruzsálemet. A központba emelt kép Nicolas Poussin: A jeruzsálemi templom lerombolása (1637).

»„Tanú-e a kép?” Elképzelhetővé teszi-e az eseményt, melyet a mai néző nyilvánvalóan nem élhetett át? – kérdezi Tandori Dezső (Új Könyvpiac). – S csupán a formai tökély iránti elismerés a festő jutalma, vagy akaratát is mintegy átviszi – az igazság érdekében, nem győzelemre törve, nem erőszakosan, térítő „hittel”? Igen nagy művészeti és filozófiai távlatokat ismerünk össze, váratlanul kapcsolódnak akár más-más évszázadok elemei, vélekedései, eredményei is. És a titkok titkai közben igen sokszor maradnak továbbra is termékenyen rejtélyesek.«

Gyenge Zoltán: Kinek az akarata? – Ábrahám és Izsák története

Gyenge Zoltán a talán legvitatottabb ószövetségi próbatételt, Ábrahám és Izsák történetét elemzi. Azt vizsgálja, hogy az áldozathozás pillanatát megfestő művészek kit és kinek az akaratát helyezték az események középpontjába. A példa: Caravaggio: Izsák feláldozása (1603).

Gyenge Zoltán tanulmánya – A szenvedély akarata. Caravaggio Izsákja – kapcsán Tandori Dezső (Új Könyvpiac) így ír: „A szenvedély akarata – Izsák története – az egyik legaktuálisabb etikai kérdést boncolja. Van-e olyan magasabb elv, mely az emberiesség természeti parancsát legalábbis átmenetileg felfüggesztheti? Izgalmas és szabadságot sugalló örök tétel az, hogy az emberi élet megismételhetetlen. Ez felfokozza a legapróbb döntések jelentését is, „kiélezi” az igazság, a helyesség, a célok kérdéseit, ráadásul több történetben előadva a szerző, Gyenge Zoltán többletizgalmat is biztosít. Mivel filozófusokról van szó, akik ismereteik szerteágazó gazdagsága révén „tucatjával” adják az igen eleven (bár „örökérvényű”) igazságokat, hadd zárjam azzal: még fontosabb, hogy elsősorban kérdezni tanítanak, és a kiadó is eléri szándékát, dinamizmusában mutatja be az életet… vagyis amelyik a művészetektől elválaszthatna, ó, bár így lenne, azt. Íme…”

Az előadáshoz kapcsolódó könyv:
Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge Zoltán, Heller Ágnes: A szépség akarata – Kép és filozófia

Helyszín: Műcsarnok (1146 Budapest, Dózsa György u. 37.)

Időpont: 2011. november 10., csütörtök, 18:00–20:00

Jegyek elővételben megvásárolhatók a Typotex Kiadó honlapján és a helyszínen az előadások kezdete előtt

A sorozat következő előadása:
Mit lát a képen a művész? | Orosz István: Holbein és követeinek története & Anamorfózis – a perspektíva egy szélsőséges esete. 2011. november 23., szerda, 18:00